Bezárás
occrp

Azeri média és médiaszabályozás: családban marad

A jelek szerint Azerbajdzsánban egyetlen, a kormányzattal is rendkívül jó kapcsolatokat ápoló család birtokában van a média jelentős része, ráadásul a szabályozásba is beleszólásuk van. A konkurencia munkáját módszeresen akadályozzák, és az oktatási, illetve az egészségügyi szektorban is helyet követelnek maguknak. Az OCCRP riportja.

*****

Szonya Velijeva elfoglalt nő. Ő irányítja az egyik azeri újságot, ezen kívül az azerbajdzsáni nemzeti televízió- és rádió bizottság tagja, és számos, egyetemi előkészítéssel foglalkozó cég tulajdonosa és vezetője. Ráadásul annak az Ali Haszanovnak a felesége, aki az azeri elnöki kabinet szociálpolitikai részlegének vezetője és akinek jelentős befolyása van a médiát, a szólásszabadságot és a politikai szabadságjogokat érintő kormányzati irányelvekbe. Velijeva és családja szépen profitál a vállalkozásaival, több esetben lehet összeférhetetlenségről beszélni, ám az azeri kormány nem foglalkozik ezzel.

Sona-Vliyeva

Sonya Velijeva

A család egy másik, hasonlóan elfoglalt tagja a fiúk, Samkal Haszanli. Haszanli többek között az Araz Rádió igazgatója és szappanoperákat készít. A Kaszpi Global nevű cége az egyik, amelyik jól járt azzal, hogy az azerbajdzsáni csatornákon megtiltották a külföldi sorozatok vetítését. A tiltást a Nemzeti TV-Rádió Bizottság (NTRB) vezette be, az a bizottság, amelyben ott ül Samkal édesanyja. Az édesapja, Haszanov azzal magyarázta az intézkedést, hogy a kormány támogatni szeretné a helyi producereket. „Nem hiszem, hogy a mi sorozatainkat bármilyen külföldi csatorna átvenné” – mondta egy interjúban Haszanov 2012 áprilisában. „A nemzetközi, jól menő cégeknek megvan erre a lehetőségük. Éppen ezért az egyetlen választásunk az, hogy Azerbajdzsánban a helyi műsorokat sugározzuk.” A kormányzat azért támogatta a javaslatot, mert az azeri elnök nem akarta, hogy országa lemaradjon a külföldiek mögött. „Nekünk kell elkészítenünk a saját filmjeinket, amelyek tükrözik az azeri nép lelkét. Az azerbajdzsáni médiaszíntér az egyetlen lehetőség arra, hogy fejlesszük a nemzeti mentalitást, nemzeti filmeket hozzunk létre és vetítsünk, illetve, hogy megőrizzük kultúránkat és a nemzeti érzéseket.” A Kaszpi Global három tévésorozatot gyártott le, köztük az állami költségvetésből finanszírozott, „A sakál lehelete” címűt, amely az azeri nők sanyarú sorsáról szól. Haszanli nem kívánt nyilatkozni a témában.

Haszanliék biznisze virágzik, köszönhetően a remek kapcsolatoknak, és nem csak a szórakoztatóipar területén. Az NTRB 2011 áprilisában az Araz FM-nek, a Haszanov-családhoz köthető társaságnak adta oda a 103.3-as rádiófrekvenciát, amely korábban a BBC azerbajdzsáni adásáé volt, de azt 2009-ben egy nyilvánvalóan politikai döntés alapján betiltották. Haszanov korábban azt mondta, hogy az ország törvényei tiltják a külföldi csatornáknak, hogy Azerbajdzsánban sugározzanak. Érdekes módon azonban a törvény nem vonatkozott arra, amikor Haszanovék kértek engedélyt egy külföldi tulajdonú vállalatnak. Az Araz FM az Araz Teleradio tulajdonosa, amely viszont a Golden Prince LLC és egy bizonyos Etiram Karimov birtokában van. A Golden Prince-t 2008-ban alapította egy iráni állampolgár, Szirusz Gucskani és az azeri Azer Velijev. Velijev Szonya Velijeva rokona és számos cégben üzlettársa. 2010-ben, amikor az Araz FM megkapta a frekvenciaengedélyt, egyszer sem került elő a külföldi tulajdonosi háttér, mondta Raszul Jafarov, aki szintén a pályázott. Jafarov az Alternatív Rádiót szerette volna működtetni, illetve volt még egy pályázó, az Objektív TV, amely online platformon működik. Az Araz FM 6 évre kapta meg a sugárzási engedélyt, ezt követően Jafarov bíróság elé vitte az ügyet, politikai diszkriminációra hivatkozva. Az ügy jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van. Az Araz Teleradiót ugyanarra a címre jegyezték be, mint a Haszanov-családhoz köthető többi céget. Az Araz FM elindulásakor az egyik helyi plázában rendezett ünnepségen Samkal Haszanli a cég vezérigazgatójaként jelent meg és vágta át a szalagot.

Shamkhal-Hasanli1

Samkal Haszanli

Az egyetlen bakui olyan újságíróklub, amelyben 30 embernél is több ember elfér, szintén Haszanovékhoz tartozik. A Nemzetközi Sajtóközpont szintén azon a bizonyos címen kezdte meg a működését 2003-ban, a Fikret Amirov utca 1. szám alatt. 2010-ben aztán átköltözött egy nagyobb helyre, hogy nagyobb rendezvényeknek is helyet tudjon adni – nyilatkozta korábban a központ igazgatójta, aki nem más, mint az Araz FM tulajdonosi körében fellelhető Azer Velijev. A sajtóközpont megnyitása óta két hasonló, de független intézményt be kellett zárni pénzügyi problémák miatt, illetve azért, mert a tulajdonosok nem hosszabbították meg a nekik otthont adó épületek bérleti szerződését.

Csingiz Szultanszojt, a 2004 decemberében bezárt Bakui Sajtóklub ügyvezető igazgatóját, néhány hónappal azelőtt, hogy kénytelenek voltak lehúzni a rolót, felhívta telefonon Ali Haszanov, hogy ne engedjen be a klubba néhány csecsen emberjogi aktivistát, mert a rendezvény rossz hatással lehet az orosz kapcsolatokra. Amikor Szultanszoj nem akart engedelmeskedni, elmondása szerint Haszanov azt válaszolta: „Azt akarod, hogy bezárjuk a sajtóklubot?”. Aznap megszűnt az áramellátás az épületben egy sajtótájékoztató közben – ez egy általános eljárás volt a hasonló helyzetekben arrafelé.

A Haszanov-család oktatási biznisze egy másik kormányzati projektből profitálhat, amelynek során a Gülen-mozgalomhoz köthető iskolákat zártak be. A Gülen-mozgalom a török iszlamista tudóshoz és prédikátorhoz, Fetullah Gülenhez köthető transznacionális vallásos, oktatási és szociális mozgalom. Számos iskolával rendelkezik szerte a világban, így az Egyesült Államokban is, és az ott végzettek széles hálózatát menedzseli, beleértve török és azeri, magas beosztású kormányzati alkalmazottakat is. A mozgalom és annak vezetői egykor jó kapcsolatot ápoltak Recep Erdogan török miniszterelnökkel, de két éve megromlott a viszony, és Erdogan elkezdte becsukatni a Gülen-iskolákat. A konfliktus mára azokra az országokra is kiterjedt, amelyek jelentős mértékben kötődnek Törökországhoz. Azerbajdzsában a Gülen-iskolákat egy török üzletember működtette, aki 2013-ban az állami olajvállalattal (SOCAR) megalapította az Azerbajdzsáni Nemzetközi Oktatási Központot. 2013 decemberében óriási korrupciós botrány tört ki Törökországban, és a gülenisták állítása szerint Erdogan és a fiai is érintettek voltak. A „Gülen” hirtelen szitokszóvá vált a török kormányban, és a korábbi támogatók megpróbáltak eltűnni. 2014. áprilisban a török sajtó arról cikkezett, hogy azeri látogatása során Erdogan arra kérte a helyi kormányt, hogy állítsák le az ottani Gülen-hálózatot is. A SOCAR júniusban teljesítette a kérést.

Ali-Hasanov

Ali Haszanov

A konkurens iskolák hirtelen elkezdtek egymásra mutogatni, hogy azok gülenisták. A Szonya Velijeva által működtetett egyetemi előkészítők számos helyen futnak a fővárosban, de eddig jóval népszerűtlenebbek voltak, mint a Gülen-intézmények. A közösségi médiában viszont most már több olyan vélemény is napvilágot látott, hogy a Gülen-mozgalom bukása megdobhatja Velijeva Kaszpi Oktatási Központjának népszerűségét. Haszanov egyébként már Erdogan látogatása előtt megpróbált eltávolodni a gülenistáktól: március 7-én egy bakui vallásügyi konferencián arról beszélt, hogy néhány vallási és missziós mozgalom egyre szélesebb hálózatot próbál létrehozni Azerbajdzsánban, hogy a saját érdekeiket juttassák érvényre. A konferencia után Farhad Mammadov, aki korábban Haszanovnak dolgozott, több újságírót is felhívott, hogy segítsenek neki beazonosítani gülenista kormánytagokat, és különösen figyeljenek oda az oktatási, média és egészségügyi szektorra. Mammadov azelőtt az elnöki kabinet vezetőségének tagja volt, most pedig az elnök alá tartozó Stratégiai Kutatóközpont feje. Gülen támogatói valószínűleg ugyanazzal foglalkozhatnak Azerbajdzsánban, mint Törökországban, Mammadov a következőképpen fogalmazott: „Elsősorban egyetemi előkészítő kurzusok, továbbá kórházak és média. El kell mondanom, hogy sem nekem, sem a feleségemnek, sem a fiaimnak nincs ilyen érdekeltsége, sem rádiós vagy műsorgyártó cége. Egyikünknek sincs klinikája vagy egészségügyi intézménye.”

Ha nekik nincs is, de a Haszanov-családnak bőven akad.

 

A cikk eredetileg az OCCRP honlapján Azerbaijan: Media and Regulators A Family Affair címmel jelent meg 2014. június 24-én. Szerző: Kadidzsa Iszmajilova. Magyar fordítás: D. Kovács Ildikó

Képek: OCCRP

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom