Bezárás
occrp

Balkáni maffia: ha nincs ország, nincs kiadatás

A nemzetközi politikai helyzet és a zavaros jogszabályok miatt egyelőre késik a felelősségre vonás a Balkán egyik legnagyobb drogbárója esetében, aki saját bevallása szerint minimálbérből él. Az OCCRP beszámolója.

*****

Hogyan kerülheti el a bírósági tárgyalást akár hónapokig egy drogbáró? Például úgy, hogy egy olyan ország állampolgára legyen, amelyet a fél világ el sem ismer. Naszer Kelmendit, a Balkán egyik leghírhedtebb bandavezérét, 2014. július 4-én gyilkosság, drogkereskedelem és szervezett bűnözés miatt letartóztatták. A koszovói ügyészség a bosnyák állampolgárságú férfit több száz kilónyi heroin, 150 ezer darab ecstasy, valamint a heroin előállításához szükséges 2,5 tonna ecetsav-anhidrid előállításával és forgalmazásával vádolja. Kelmendit gyanúsítják Ramiz “Celo” Delalić 2007-es, szarajevói gyilkosságával is. Delalić a szervezett bűnözésben mozgolódó figura volt, aki az 1990-es években jutott hatalomhoz Bosznia-Hercegovinában.

A hatóságok már régóta nyomoztak a koszovói születésű üzletember, Kelmendi után, aki az egyik legerősebb albán maffiacsoport vezetője lett a Balkánon. Az Interpol és a boszniai hatóságok szerint Kelmendi szervezett bűnözői bandái Törökországból csempésztek drogot Dél-Amerikába. A csoportot nagyjából mindenféle bűncselekmény miatt vizsgálták már, a cigarettacsempészettől az uzsorán át a zsarolásig. Kelmendi neve gyakran felbukkan azokban a jelentésekben, amelyek az úgynevezett „Balkáni útvonal”-ról szólnak, arról a vonalról, amelyen keresztül Afganisztánból Törökországba, illetve kelet-európai országokon keresztül Nyugat-Európába szállítják a kábítószert.

Ugyanakkor a boszniai hatóságok lehetőségei korlátozottak, ugyanis sem Bosznia-Hercegovina, sem Szerbia, sem Oroszország nem ismeri el Koszovót önálló országként. Bosznia-Hercegovina álláspontját az ország két meghatározó pártjának egyike, a Republika Srpska (RS) határozza meg. A szerb többségű RS Szerbiához igazodik, amely Koszovót a saját területének egy részeként kezeli és nem ismeri el Koszovó függetlenségének 2008-as kikiáltását. Jogi szempontból ennek nagy a jelentősége Kelmendi ügyében, ugyanis hiába vizsgálták évekig a férfi ügyleteit, az ügyészség nem indít eljárást.

Látván, hogy Kelmendi keze milyen messze elég Bosznia-Hercegovinában, ez egy fontos részlet. A Szarajevói Oknyomozó Központ (CIN) szerint Kelmendinek több mint 4 millió dollár értékű tulajdona van az országban, beleértve az Adolado jégkrémgyárat, a felvágós Casa Grande hotelt Szarajevó Ilidža városrészében, és négy további házat. Kelmendi viszont azt mondja, hogy a vendéglátóiparból és jégkrémeladásból él, és havonta 250 dollárt keres, ami a boszniai minimálbér.

Casa_Grande_02

2005-ben a szarajevói rendőrség több mint egy tucat alkalommal tett feljelentést Kelmendi és három fia, Elvis, Liridon és Besnik ellen, gyilkosság, gyilkossági kísérlet és erőszak miatt. Amikor 2013-ban a koszovói rendőrség letartóztatta Kelmendit, azt a bosnyák hatóságok által kiadott nemzetközi elfogatóparancsot alapján tették. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy a börtönben tarthassák. A koszovói törvények értelmében koszovói állampolgárt nem tarthatnak fogva kiadatás miatt, ha nincs érvényes nemzetközi egyezmény. Kelmendit 48 óra múlva ki kellett engedni, azonban a koszovói ügyészség új eljárása nyomán újra letartóztatták, a sajtóközleményük szerint pontosan azért, amiért Boszniában vádolták.

Azóta az Európai Unió Jogállamiság Missziója Koszovóban, vagy más néven az EULEX, azon dolgozik, hogy Kelmendit továbbra is rács mögött tartsák. Az EULEX 2013 májusában és októberében, valamint 2014. áprilisban is kérte a vizsgálati fogság meghosszabbítását, mivel fennállt az „erőszakkal való fenyegetés” és a szökés lehetősége. Dubravko Čampara boszniai főügyész azt mondta, hogy folyamatosan bizonyítékokat gyűjtött és azokat még 2013-ban átadta a koszovói hatóságoknak, illetve, hogy a bosnyák hatóságok továbbra is nyomoznak Kelmendi és családja után. Ugyanakkor mivel a férfi koszovói állampolgár, a kiadatás lehetetlen.

2013-ig összesen 88 ország (például az Amerikai Egyesült Államok, Svájc és Montenegro) ismerte el Koszovót. Bosznia-Hercegovina, mint a vádiratban említett egyetlen tetthely, egyelőre a politikai háló fogságában vergődik.

Az eredeti cikk az OCCRP honlapján jelent meg Kosovo Capture: Snarled Politics Complicate Bosnian Charges Against Kelmendi címmel, 2014. július 14-én. Szerző: Ana Baric. Magyar fordítás: D. Kovács Ildikó

Képek: OCCRP

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom