Bezárás
occrp

Adót csaltál? Vitesd el a balhét a menekültekkel!

Több embert is letartóztattak Romániában azzal, hogy adót csaltak, miközben élelmiszert importáltak az országba. Az egyébként nem túl kirívó eset tartalmazott egy új elemet: amikor a hatóságok kopogtattak az ajtón, az elkövetők iraki menekültekre próbálták rákenni az ügyet. Az OCCRP riportja egy szövevényes román adócsalási ügyről, 2. rész

*****

Az egész biznisz mögött Mohamad Al Dulaimi áll, akinek nem ez volt az első ilyen ügye, ráadásul akkor is, mint most is, egy török bandával működött együtt. Al Dulaimi iraki állampolgár, jelenleg Bukarestben tölti négy éves börtönbüntetését, és az ügyészség álláspontja alapján 2004 és 2008 között egy olyan hálózat élén állt, amely irakiak százait vitte Romániába, és a menekültek közül többeket strómanként használtak adócsalási ügyekben. Dulaimi tagad, ő azt mondja, hogy csak segített a földijeinek kimenekülni a háború sújtotta Irakból.

A periratok alapján Al Dulaimi hálózata iraki bevándorlókat tett román cégek élére strómannak. A cégek tényleges tulajdonosai hatalmas adósságokat halmoztak fel, és amikor az adóhatóság megjelent, hogy behajtsa a hiányzó pénzt, csak a menekülteket találták meg, akiknek sok esetben fogalmuk sem volt arról, hogy mi történt. Az eset többször megismétlődött, a román hatóságok számításai szerint 2012-ben az elcsalt adó összege elérte a 14 milliárd eurót. Az OCCRP újságírói interjút készítettek olyanokkal, akik benne voltak a hálózatban és kiderítették, hogy Al Dulaimiék egy török csoporttal működtek együtt. A két bűnszervezet folyamatosan kapcsolatban volt egymással, hogy egy bonyolult adócsalói hálózatot alakítottak ki.

Bukarestből a törökországi Samandagba

A török hálózattal való kapcsolatot egy nagyszabású csaláson keresztül lehet végigkövetni, a módszerről korábban már mi is beszámoltunk. Több céget papíron Morad Ahmed iraki állampolgár és AB, egy névtelenséget kérő, eredetileg iraki, most már svéd állampolgár nevére írattak. Morad Ahmed arról beszélt az OCCRP-nak, hogy azt hitte, a bevándorlással kapcsolatos papírokat írja alá, miközben az iratok az érintett cégek átadásáról szóltak. AB soha sem járt Romániában, de a tőle ellopott útlevél segítségével nagyjából 70 céget írtak át az ő nevére.

Az egyik átírt cég a Lonelia Com SRL volt, amely zöldséget és gyümölcsöt szállított Törökországból. A Lonelia 2008. augusztus 7-én került AB és Morad Ahmed tulajdonába, egy 15,6 millió eurós adótartozással együtt. A nyomok Samandagba vezettek, egy, a szíriai határhoz közeli török városba. Az újságírók elutaztak Törökországba, miután a cégnyilvántartásban észrevették, hogy a város lakói százasával alapítottak zöldség- és gyümölcsimport cégeket Romániában. A riporterek azt látták, hogy 30 ezres lakosú Samandag utcái tele vannak román rendszámú autókkal, és ahhoz képest, hogy 1700 km-re vannak Bukaresttől, a lakosok jelentős része beszél románu. A kelet-európai ország nagy mennyiségben importál török gyümölcsöt és zöldséget, Samandag és Bukarest kereskedelmi kapcsolata jelentős.

Adócsalás, embercsempészet és emberrablás: sokfelé vezetnek a szálak abból a hálózatból, amelyet a román hatóságok és újságírók próbáltak meg felderíteni az elmúlt egy évben. Az OCCRP riporterei három részes cikksorozatban számolnak be az eredményekről, ebből nézzük most az elsőt, amely Bukarestből Svédországon keresztül Irakba visz minket.

A rendszer

A Lonelia Comnak három hónap alatt sikerült 15,6 millió eurónyi adótartozást felhalmozni a román állammal szemben. Az adósság éppen azelőtt keletkezett, hogy a céget papíron átadták volna AB-nek és Morad Ahmednek, úgyhogy az adóhatóság már a két új tulajdonosnál kopogtatott a tartozás miatt. A tulajdonosváltással egy időben a cégek székhelyét is áttették egy kitalált címre, valószínűleg azért, hogy elkerüljék a hatósági ellenőrzést. A papírmunkát egy román nő, Andreea Ioana Oțel végezte, aki bejegyeztette a cégbíróságon az új székhelyet, egy Morad Ahmed által aláírt felhatalmazás segítségével. Morad azt állítja, nem tudja mit írt alá. Oțel hosszú ideje dolgozik együtt egy bukaresti ügyvéddel, Nicoleta Bucurral – mindketten benne voltak abban projektben, amelynek keretében AB lopott útlevelét használták fel az adócsaláshoz. Oțel azt mondta az OCCRP újságíróinak, hogy ők nem egy személyt, hanem egy céget képviselnek. „Ha beviszel egy dokumentumot a cégadatbázisba, az nem jelenti azt, hogy tudomásod van arról, hogy [a tulajdonosok] mit csinálnak azzal az adott céggel. Nem veszed észre, hogy hamis az útlevél, vagy hogy megváltoztatták benne a fényképet” – nyilatkozta Oțel.

A rendelkezésre álló dokumentumok alapján Lonelia Com által Romániába importált zöldség-gyümölcs két másik céghez került: a Stil Can SRL-hez és a MeryFruct SRL-hez. Ezt a két céget szintén samandagi üzletemberek alapították, majd 2008 augusztusában Morad Ahmedhez és AB-hez kerültek. A Stil Can SRL-t Ayhan Yuksek irányította, aki egy fontos samandagi család tagja. A fivérei, Sahin és Abbas Yuksek, számos korrupciós és adócsalási ügyben érintettek Bukarestben.

A Yuksek-család

A Yuksek-fivérek mindegyikének van már priusza Romániában, olyan bűncselekményekben mint zsarolás, sikkasztás, adócsalás. A 41 éves Sahin Yukseket 2013 októberében ítélték el, mert megpróbálta lefizetni a román adóhatóság egyik magas rangú hivatalnokát. 40 ezer eurót (55 ezer dollárt) fizetett volna azért, hogy megváltoztassák a 10 millió dolláros adótartozással bíró Yuksek International Fruit nevű cég pénzügyi auditjának eredményeit. Sahin Yuksek egy másik török állampolgárt, Akram Mustafa Nasert bízta meg azzal, hogy lefizesse az adóhatóság emberét – áll az ügyészségi dokumentumokban. 2013. április 19-én letartóztatták Nasert, ő azonban együttműködött a hatóságokkal és segített a nyomozásban, végül három hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott vesztegetésért. Ugyanaznap tartoztatták le Sahin Yukseket is, akit a bukaresti bíróság két és fél börtönre ítélt. Yuksek tagadta újságíróknak, hogy köze lett volna bármilyen csaláshoz Romániában.

A román hatóságok több mint két évig nyomoztak a Yuksek-testvérek és Naser után, mert azt gyanították, hogy adót csaltak. 2010-ben kezdték el vizsgálni Yuksekék kereskedelmi tevékenységét, mert valószínűsítették, hogy a testvérek a valóságosnál alacsonyabb értéket tüntettek fel az importált áruknál a vámolás során, meghamisították az igazolásokat és a fuvarokmányokat, majd nem is csatolták őket a cég pénzügyi okirataihoz.

Néhány nappal a letartóztatása után Sahin Yuksek neve egy másik ügyben is előkerült: 2013. április 25-én a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni egység nyomozói őt és testvérét, Ayhant, nagy szabású adócsalással vádolták meg. A vizsgálat szerint több helyről is kaptak segítséget, végül a hatóságok 42 különféle helyszínen jelentek meg, főleg cégek telephelyein, Bukarestben és környékén.

A harmadik Yuksek-fivér ellen már korábban, 2012. októberben folyt eljárás adócsalás miatt, mert nem tudott számot adni többszázezer euróról. A pénzt olyan cégekben használták, amelyeket Abbas strómanokon keresztül irányított.

A nyomozók szerint két testvérével együtt Abbas egy újabb ügyletben az ukrajnai Ogyesszából származó nőket használtak fel, és bolgár útleveleket hamisítottak. Erről lesz szó cikksorozatunk 3., befejező részében.

Az eredeti cikk az OCCRP honlapján jelent meg Crooks Steal the Money while Refugees Pay the Price címmel jelent meg 2014. július 23-án. Szerzők: Romana Puiuleț, Daniel Bojin és Cristi Ciupercă. Fordította: D. Kovács Ildikó

Fotó: Sahin Yukseket kihallgatásra viszik, forrás: OCCRP

A sorozat további részei:

1. Adócsalástól az Al-Kaidáig: szövevényes cégháló Kelet-Európában

3. Az adócsaló takarítónők

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom