Bezárás
occrp

Az üzbég elnök lánya egymilliárd dollárt zsarolt ki mobilcégektől

Egymilliárd dollárnyi vagyont zsarolt ki az üzbég elnök lánya mobilcégektől cserébe azért, hogy működhessenek Üzbegisztánban, vagy pusztán azért, hogy ne szálljon rájuk az adóhivatal, miközben az ország mobilozás szempontjából a világ legdrágább helyei közé tartozik. A pénzből luxuslakásokat és egy francia kastélyt vett az elnök lánya, aki még volt férjét is kicsinálta, amikor házasságuk tönkrement.

Egymilliárd dollárnyi vagyont szedett össze Gulnara Karimova, az üzbég elnök, Islam Karimov idősebb lánya. Ez a pénz 280 milliárd forintnak felel meg, ami szinte felfoghatatlanul sok: a négyes metró a Keletitől körülbelül a Gellért térig megépülhetett volna belőle, de 100 kilométer autópálya is kijön ennyi pénzből.

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) által megszerzett dokumentumok szerint Karimova legalább hat telekommunikációs cégtől hasonló módszerekkel zsarolt ki hatalmas összegeket. Akik fizettek, azokat segítette és megvédte a hatóságoktól; akik erre nem voltak hajlandóak, azokat ellehetetlenítette.

A pénz – amit egyébként a nem túl gazdag Üzbegisztánban az iskolák vagy a kórházak finanszírozására is költhettek volna – offshore cégekhez, külföldi bankszámlákra, vagy luxusingatlanokra ment el. Karimova másokon keresztül luxuslakást vett Hong Kongban és Párizsban is, de a csúcs minden bizonnyal egy kastély volt Franciaországban. Az épületet tavaly szeptemberben foglalták le a francia hatóságok.

A volt férjét is kicsinálta, amikor nemet mondott neki

Karimova 19 évesen ment feleségül Mansur Maqsudihoz, egy afgán származású amerikai üzletemberhez. A házaspár felváltva élt New Jerseyben és Üzbegisztánban, két gyerekük született és Karimova diplomát szerzett a Harvardon is. 2001-ben viszont összevesztek és külön költöztek. Karimova nem ismert kegyelmet.

Apja és az üzbég államigazgatás segítségével nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a volt férje ellen, a rokonait pedig évekre börtönbe záratta. Volt férjét nem sikerült börtönbe juttatnia, mert az amerikai bíróságok nem teljesítették az üzbég kérést, de Karimova Mansur értésére adta: soha többé nem láthatja a gyerekeit.

2001 óta Karimova úgy tűnik, hogy a munkába temetkezett, de ebben sem volt sok köszönet. Divattervezőként, popsztárként, diplomataként és nem utolsó sorban üzletemberként is sikert sikerre halmozott – az üzbég emberek kárán.

14 évvel a férjével való leszámolás után Karimova hasonló helyzetben találhatja magát, de a másik oldalon. Most a saját apja által irányított hatóságok indítottak nyomozást ellene korrupció és pénzmosás vádjával.

Az ország leggyűlöltebb embere

Függetlenül attól, hogy Karimova rengeteg piaci szegmensben tevékenykedett, először a telekommunikációs cégek körüli ügyletei miatt kell bíróság elé állnia. Erről már 2012-ben lehetett hallani, amikor svéd és norvég lapok arról írtak, hogy egy svéd-finn (TeliaSonera) és egy orosz-norvég mobilcég (VimpelCom) is milliókat fizetett Karimovának, hogy biztosítva legyenek számukra a működési engedélyek Üzbegisztánban. A cégek ellen jelenleg is nyomoznak Svédországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban is.

Hatalmas összegekről volt szó: A TeliaSonera 381 millió dollárt fizetett Karimovának és további 75 milliót ígért; a VimpelCom és annak orosz anyacége, az Alfa Telecom 176 millió dollárt fizetett; az orosz MTS 350 millió dollárt fizetett; két másik cég összesen 90 millió dollárt fizetett.

A Wikileaks által kiszivárogtatott dokumentumok szerint az üzbegisztáni amerikai nagykövetség egy jelentésében (pdf) azt írta, hogy többek szerint Karimova az ország leggyűlöltebb embere.

Gulnara Karimovát letartóztatják, fotó: OCCRP

Gulnara Karimovát letartóztatják, fotó: OCCRP

Így működött a zsarológépezet

Karimova három módszert alkalmazott a pénzek összeszedésére: részesedést kért a kiszemelt cégben (ezt volt hogy ajándékba kapta, de időnként befektetésnek álcázták a dolgot), tanácsadásért és lobbizásért kért pénzt, vagy egyszerűen megzsarolta a cégek vezetőit, hogy le lesznek tartóztatva, vagy ellehetetlenítik a céget az üzbég hatóságok. Karimova általában a 26 százalékos részesedést kedvelte, olyan kikötéssel ami a céget kötelezte arra, hogy később hatalmas extraprofittal növelve vásárolja vissza ezt a 26 százalékot Karimovától – aki soha egyetlen dollárt sem fizetett a részesedésért.

Az első üzbég mobilszolgáltatót szemelte ki 2001-ben Karimova, a cég ekkor már egy évtizede működött nyereségesen. Az elnök lányának módszere nagyon egyszerű volt: megzsarolta az Uzdunrobita menedzsmentjét, hogy vagy 20 százalékos részesedést adnak neki a cégben, vagy tönkre teszi a vállalatot.

Az időzítés nem volt véletlen Karimova részéről: a 29 milliós Üzbegisztánban ekkor még csak 128 ezer mobilhasználó volt, ezzel az ország egyike volt azon kevés országoknak, ahol még jelentős növekedés volt várható a telekommunikációs piacon. Mivel a nagy nyugati piacok ekkor már telítődtek, sokan akartak részesedést Üzbegisztánban. A számítások be is jöttek, 2012-re 25 millió mobilelőfizetés volt már az országban.

“Nyilvánvalóvá tette, hogy a segítsége nélkül az Uzdunrobitát el fogják pusztítani” – vallotta eskü alatt Farhod Inogambaev, Karimova egyik korábbi tanácsadója egy amerikai bírósági eljáráshoz csatolt iratban. Az Uzdunrobita tulajdonosa egy amerikai cég volt, amely végül engedett a zsarolásnak: 20 százalék részesedést szerzett a Revi Holdings, egy dubai cég, amit 2001 novemberében hozott létre Inogambaev az Egyesült Arab Emírségek egy szabadkereskedelmi területén.

Miután ezzel végzett, Karimova az állami vagyont felügyelő üzbég bizottságot is rávette, hogy a cégben fennálló 31 százalékos állami tulajdonrészt szintén játszák át a kezére. Karimova így többségi befolyást szerzett a mobilszolgáltatóban, pénz befektetése nélkül.

A többségi befolyás megszerzése után a cégtől millió dollárokat fizetett ki saját magának marketing és tanácsadói szerződésekre, amelyek mögött nem volt teljesítés – vallotta Inogambaev egy washingtoni bróságon. 2002 júliusában például 330 ezer dollárt utalt a cég a Revi Holdingsnak “konzultációs szolgáltatásra”, írta a Financial Times.

Inogambaev 2003-ban hagyta el Üzbegisztánt, mert félt hogy lebukik és magával vitt egy csomó belső iratot, ezeket egy angol és egy orosz újsággal osztotta meg. Karimova az 51 százalékos részesedésén felül további tulajdonrészt is szerzett a cégben, de hogy mekkorát, az egyelőre nem tisztázott.

Ami biztos, hogy Karimova 2004-ben csökkentette jelentősen az Uzdunrobitában meglévő részesedését, természetesen hatalmasat kaszálva: Eurázsia egyik legnagyobb mobilszolgáltatója, az orosz MTS 126,4 millió dollárt fizetett az Uzdunrobita 74 százalékos részesedéséért. Egy orosz elemző becslése szerint az MTS legalább kétszer annyit fizetett, mint a reális ár.

Karimova 26 százalékot visszavásárolt az Uzdunrobitából egy gibraltári cégen keresztül, aminek papíron az akkori barátja, Rustam Madumarov volt a tulajdonosa (ő egy popénekes volt akkoriban). A szerződéseben viszont kikötötték, hogy a vevő egy meghatározott időn belül fix áron visszaadhatja az eladónak a részvényeket, az eladónak pedig kötelessége kifizetni ezt az árat. Az MTS számára ez gazdaságilag irracionális kikötés volt. Három évvel később Karimova 250 millió dollárt kaszált azon, hogy élt ezzel jogával és eladta a részesedését az MTS-nek. Ez volt a legnagyobb összeg, amit egyetlen húzással sikerült megszereznie az üzbég elnök lányának.

Csomagban olcsóbb a védelmi pénz

Hasonló módszerrel zsarolta Karimova a VimpelCom nevű norvég-orosz, és a TeliaSonera nevű svéd-finn mobilcéget. Tőlük is dollár tízmilliókat szerzett. Az utóbbi ügyletről többet lehet tudni, mert a svéd hatóságok hatékonyabban nyomoznak a korrupciós bűncselekmények miatt, mint norvég és orosz társaik.

Karimova nem csak egyszer-egyszer zsarolta meg áldozatait, hanem éveken keresztül zsigerelte ki áldozatait. 2013 májusában svéd újságírók hoztak nyilvánosságra olyan dokumentumokat, amik szerint Karimova a TeliaSoneratól azért kért pénzt, hogy ne tegye tönkre a céget. A nő 15 millió dollár védelmi pénzt kért, hogy “megvédje” a céget öt hatóságtól: az adó-, a vámhatóságtól, a monopóliumellenes bizottságtól, a telekommunikációs piacot felügyelő hatóságtól és a belügyminisztériumtól. A dokumentumok szerint a megzsarolt cég fizethetett csak egy-egy hatóságtól való védelemért is, de összességében így többe került volna a teljes lefedettség. Karimova tehát mennyiségi kedvezményt adott: csomagban olcsóbb volt a védelmi pénz.

Karimova ráadásul nem csak a telekommunikációs piacon volt “sikeres vállalkozó”. A légi utaztatásban, a szállítmányozásban, a cementiparban, az export-import piacon, a divat világában, a gyógyszeriparban és más területeken is tevékenykedett, ha ott is olyan erőszakosan érvényesítette az érdekeit, akkor a mobilcégektől kizsarolt 1 milliárd dollár csak a jéghegy csúcsa lehet és ennek a hatalmas összegnek a többszörösét is zsebre tehette az üzbég elnök lánya.

Az eredeti cikksorozat az OCCRP honlapján jelent meg The Prodigal Daughter címen, 2015. március 23-án. Szerző: Miranda Patrucic. Fordította: G. Szabó Dániel

 

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom