Bezárás
occrp

Feketén áramlik be az egészségre ártalmas hús Ukrajnába

Hulladékhússal kevert német termékeket árultak Ukrajnában, a veszélyes húsfélékből kórházakba és iskolákba, de még a McDonald’s-ba is jutott. Az Organized Crime and Corruption Reporting Project szerint a hús fekete kereskedelme Ukrajnában a drog- és fegyvercsempészethez hasonló. Örményországban egy vizsgálat megállapította, hogy magas az importált hús tesztoszterontartalma, ezután nem a hormontartalmat, hanem a vizsgálatok számát csökkentették.

Az ARD német televíziós csatorna derítette ki, hogy egy német gyárban a dolgozóknak utasításba adták, hogy a hulladékként megmaradt húst 3:1 arányban keverjék össze friss hússal és ezt csomagolják be. A húst ezután Kelet-Európában, például Ukrajnában árulta a cég tulajdonosa, a Trinity Gmbh. A cég a honlapján úgy hirdette magát, mint a “húsfeldolgozás mestere”.

A húsimport hatalmas üzlet Ukrajnában, 2013-ban 629 millió dolláros (170 milliárd forint) piaccal bírt. Ez a szám azonban csak a legális piac nagyságára vonatkozik – pedig Ukrajnába az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) vizsgálata szerint ugyanúgy csempészik be a húst, mint a drogot vagy a fegyvereket.

Az ukrán egészségügyi minisztérium iratai szerint a Trinity sok húst exportált Ukrajnába, például a Harkov Húsfeldolgozó Üzem is vásárolt húst a Trinitytől 2010 és 2013 között. Az üzem nem használt jól csengő márkanevet, és honlapja sem volt, de volt egy befolyásos társtulajdonosa: Volodimir Szkorobahacs. Szkorobahacs tagja volt az Ukrajnát a tüntetések előtt vezető pártnak és az ukrán parlament adó- és vámügyi bizottságát is ő vezette, a húsüzemben pedig egyharmados részesedése volt.

2012-re a Harkov Húsfeldolgozó Üzem az egyik legnagyobb húsimportőr vállalkozássá vált az országban, de hét hónappal Viktor Janukovics bukása után a cég már nem működött, 2014 decemberében a bíróság pedig megállapította a cég csődjét.

Fertőzött volt a hús

A Trinity által feldolgozott hús az ARD szerint nem volt tiszta: a Münsteri Egyetem vizsgálata szerint a rengeteg olyan mikrobát találtak az üzemből származó húsban, amelyek akár meg is betegíthetik az embereket. Az ARD tavaly tavasszal sugározta a cégről szóló adását, azóta nyomozás indult a Trinity vezetője ellen Németországban.

Annak ellenére, hogy a harkovi gyár bezárt, más cégek továbbra is hasonló módszerekkel és hasonlóan problémás termékeket juttattak az ukrán vásárlókhoz.

A VEK-Harkov nevű cég például 7200 tonna brazil húst hozott be Ukrajnába 2013-2014-ben 14,7 millió dollár (4 milliárd forint) értékben. Ez a hús szintén nem volt kifogástalan minőségű.

Egy hónappal azután, hogy az ukrán állat- és növényegészségügyi szolgálat a magas baktériumszint miatt megtiltotta a brazil hús behozatalát, 2013 áprilisában még mindig meg lehetett találni ezt a terméket az iskolákban. Zsitomiri megye egyik iskolájában például a szülőknek kellett közbelépniük, amikor a gyerekek panaszkodtak a nekik a menzán felszolgált ételre.

A Krím-félszigeten 2013-ban az Egészségügyi Minisztérium volt felelős a kórházak ételbeszállítóiank kiválasztásáért. A minisztérium által kiírt közbeszerzések borzalmasan alakultak.

Az akkori közbeszerzési szabályok szerint a pályázóknak nem kellett felfedniük, hogy honnan származik a hús, amivel a közbeszerzésen indulnak. A krími tuberkulózis-klinika konyhájának vezetője mondta el az OCCRP-nek, hogy amikor 2013 közepén visszatért a nyaralásból, borzasztó látvány fogadta a raktárban: 150 kilogramm brazil húst és két, egyenként körülbelül 25 kilogrammos préselt hústömböt talált a raktárban – ez utóbbiak eredetét semmilyen irat nem igazolta, noha a húst csak úgy vehette volna át a kórház, ha a termék eredetét kifogástalanul igazolni tudja a szállító.

Azok ellenőrzik, akik szállítják

A kórházban talált hús valószínűleg csempészett volt. Amelyik tömbhöz tartozott kísérőlevél, azon a Seara Alimentos nevű brazil cég neve szerepelt, de az iratok csak oroszul álltak rendelkezésre, ukránul nem. Ez arra utal, hogy itt is az elterjedt “megszakított szállítás” nevű módszert alkalmazhatták: a húst úgy hozták be Ukrajnába, hogy azt átszállítják az országon, így Ukrajnában nem fizettek vámot utána. A terméket azonban nem vitték tovább másik országba (például Oroszországba), hanem menet közben eladták valakinek még Ukrajnán belül.

Az a cég, amelyik a húst a Krím-félszigeten működő klinikára szállította egy nagyobb csoport tagja, ami a húson kívül halat és zöldséget is importál. A csoport néhány tagja összesen 10,9 millió dolláros (2,9 milliárd forint) hitelt vett fel egy banktól, amit nem tudtak visszafizetni, ezért a bank felszámoltatta a cégeket. Az egyik céget Mikola Karpenko alapította újra, aki 2014 márciusa előtt nemcsak az odesszai regionális kormányzatban tevékenykedett, hanem az állami laborvizsgálatokkal és állategészségüggyel foglalkozó intézetet is vezette. Az intézet kulcsszerepet játszik abban, hogy eldöntsék milyen ételt lehet behozni Ukrajnába és milyet nem.

Novemberben az orosz hatóságok letartóztatták Karpenkót, azzal vádolják, hogy egy húscsempészetre szakosodott szervezett bűnözői csoportot vezetett. Nem sokkal korábban, októberben az ukrán bíróság pedig kimondta, hogy a cégcsoport több tagja egy illegális adócsaló hálózat működtetésében vett részt.

Ez a minta nem ismeretlen Ukrajnában: egy üzletember közhivatalt vállalt – pont azon a területen, ahol az ő érdekeltségei is működnek.

A laborvizsgálatokat végző intézetet jelenleg Volodimir Zahrebelnyij vezeti, azonban várhatóan ő sem fogja megrengetni az iparágat – hivatalos életrajza szerint ugyanis korábban egy húsüzemet vezetett.

A szennyezett hús még a nemzetközi nagyvállalatokat is elérte Ukrajnában. Egy 2007-es bírósági ítélet szerint az ukrán McDonald’s 16 tonna olyan húst kapott meg Brazíliából, amit nem megfelelő hőmérsékleten tároltak. Az OCCRP megkeresésére a McDonald’s nem reagált.

Ha tesztoszteront találnak a húsban, erre a hormonra nem tesztelnek többé

A szennyezett hús Örményországot is elérte, itt a megengedettet több ezerszeresen haladta meg a Sadia és a Frangosul név alatt forgalmazott, Brazíliából származó hús tesztoszterontartalma. A hús feltűnt két olyan üzletlánc polcain is, aminek a tulajdonosa az Aleks Grig nevű cég, ami az Örmény Nemzetgyűlés két tagjával is közeli kapcsolatban volt.

Az Alkes Grig egyetlen tulajdonosa Mer Garibian Szamvel Alekszanyan lányát vette feleségül. Alekszanyan a nemzetgyűlés tagja. Alekszanyan egy másik képviselő apósa is.

Miután kiderült a csirkék magas tesztoszterontartalma, zavarbaejtő események következtek.

Örményország továbbra is importált brazil húst, amiket teszteltek is baktériumokra és hormonokra is, egyet kivéve: a tesztoszteront. A 2013. március 21-én, május 5-én, június 21-én és augusztus 20-án érkezett szállítmányokat – a határon foglalkoztatott tisztségviselő döntése alapján – nem tesztelték tesztoszteronra. Szeptemberben újabb négy szállítmány hús érkezett, hármat teszteltek tesztoszteronra, de a negyediket nem. 2014-ben hasonlóan alakultak a vizsgálatok: néhány szállítmányt teszteltek erre a hormonra is, másokat viszont nem.

Az örmény szabályok szerint ha a húst kísérő dokumentumok megfelelnek az előírásoknak, akkor nem kötelező megvizsgálni a szállítmányt. A brazil hatóságok ellátták a megfelelő iratokkal a termékeket, Örményország végül viszont mégis elrendelte néhány importált hústermék szúrópróbaszerű vizsgálatát. 2013 augusztusában vélhetően azért rendelték el a vizsgálatokat, mert Oroszország több brazil hústermék behozatalát is megtiltotta az egészségügyi kockázatok miatt. Az orosz vizsgálatok szerint a brazil húsban többek között szalmonellát találtak, több más mikroorganizmus társaságában.

A cikk alapjául szolgáló eredeti riportok 2015. március 31-én Bad Meat, Big Money, valamint Contaminated chicken sold in major food stores in Armenia címmel jelentek meg az OCCRP honlapján. Fordította: G. Szabó Dániel

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom