Bezárás
occrp

A montenegrói miniszterelnök az év embere a balkáni tényfeltárók szerint

Idén a montenegrói miniszterelnök, Milo Gyukanovics érdemelte ki a 2015-ös “Év Embere” címet az Organized Crime and Corruption Project (OCCRP) tényfeltáró újságíró szervezet részéről. A cím nem feltétlenül elismerés: a 22 tényfeltáró műhelyt egyesítő szervezet a legkorruptabb, antidemokratikus vezetőknek adományozza ezt a címet.

A korábbi években Vlagyimir Putyin, Ilham Alijev azerbejdzsáni elnök valamint a román parlament részesült ebben a díjban. Tavaly egyébként Orbán Viktor is „előkelő” második helyezést ért el.

Gyukanovics örök

Gyukanovics első igazi állása a montenegrói kormányfői tisztség volt – az utóbbi harminc év nagy részében vagy elnöke, vagy miniszterelnöke volt Montenegrónak. És bár szereti magát progresszív, nyugat-barát politikusként láttatni, mely országát a NATO és újabban az EU-csatlakozás fele vezeti, a világ egyik legfejlettebb kleptokráciáját építette fel, ahol a szervezett bűnözést senki nem zavarja. Milo Gyukanovics életműve az elnyomó politikai atmoszféra, a korrupciós ügyek és pénzmosás miatt ellehetetlenült gazdaság, és ezért megérdemli az OCCRP „Év Embere” címet – áll az indoklásban.

A cím odaítéléséről az OCCRP tagszervezetei szavaznak, és 2015-ben nagyon szoros volt a verseny. Második helyen az azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev felesége és gyermekei, valamint Nikola Grujevszki macedóniai miniszterelnök volt. Az azerbajdzsáni Alijev-család birtokában vannak az ország gazdaságának számottevő szereplői, ezeket a vállalkozásokat közpénzzel tömik. A macedóniai miniszterelnök ellenzéki pártok és újságírók lehallgatásával, ellenzéki politikusok elleni vádemelésekkel valamint eltussolt gyilkosságokkal érdemelte ki a nevezést.

A világ egyik legrosszabb kormányfője

Gyukanovics bűnlajstroma is hosszú: régóta barátkozik az alvilág meghatározó szereplőivel, szavazatvásárlásban és egy sor egyéb korrupt praktikában vett részt. A világ egyik legrosszabb kormányfője, aki rendszeresen juttat közpénzt barátainak, többek között az alvilág szereplőinek, döntéseinek köszönhetően Montenegró látványosan eladósodott. Karrierjének csúcspontjai közt meg kell említeni:

– üzlettársaival valamint az olasz Egyesült Szent Korona (Sacra Corona Unita) és a Camorra maffiákkal együtt nagyban csempészték a cigarettát. Bari szigetén vád alá is helyezték, ahol nem is tagadta a bűncselekményt, és azzal védekezett, hogy az országának pénzre volt szüksége. Később a diplomáciai mentességére hivatkozva kérte, hogy ejtsék a vádat.

– bár most azt állítja, hogy már nincsen köze a csempészethez, az OCCRP talált egy olyan szigetet Montenegró partjai közelében, amit a cigarettacsempészek használtak, és melynek tulajdonosa Gyukanovics régi jó barátja, a cigarettacsempészettel háromszor is megvádolt Sztanko Szubotics. A sziget megvásárlását Gyukanovics családi bankja finanszírozta, és Gyukanovics testőreinek a főnöke irányította.

– Gyukanovics alatt Montenegró a balkáni szervezett bűnözés olyan irányítóinak adott menedéket, mint Darko Szarics, Sztanko Szubotics, Naszer Kelmendi, Szafet Kalics, és Brano Mikunovics.

– miután a Gyukanovics-család birtokába került egy, korábban állami tulajdonú bank, a montenegrói kormány számottevő közpénzt irányított ide. A bankot arra használták, hogy szervezett bűnözés révén szerzett pénzeket mossanak tisztára, illetve hogy nagy összegű kölcsönöket folyósítsanak a kormány tagjainak, barátoknak valamint a szervezett bűnözés kulcsfiguráinak. Amikor ezek a kölcsönök bebuktak, Gyukanovics arra kényszerítette a parlamentet, hogy elfogadjon egy mentőcsomagot a bank számára. Nincsen bizonyíték arra, hogy a kölcsönöket valaha visszafizették. A bank megmentése érdekében Gyukanovics eladta az állami tulajdonban levő villamos energia-szolgáltatót, a pénzt pedig a bankban helyezte letétbe. Amikor a központi bank tiltakozni kezdett, Gyukanovics kirúgta az elnököt, helyébe a családi bank egy hivatalnokát nevezte ki.

– A Gyukanovics-kormány szinte soha nem kezdeményezett nyomozást egy-egy, újságírók által feltárt, gyanús ügyben. Az általa kiválasztott ügyészek híresek arról, hogy mindig csak az újságírók forrásait, és nem a szervezett bűnözést valamint a korrupciós ügyeket vizsgálják – kivéve, ha egy-egy vizsgálat Gyukanovics hasznára válik.

– Gyukanovics a montenegrói partszakaszok nagy részét sötét figuráknak adta el, köztük ellentmondásos orosz üzletembereknek, az azerbajdzsáni uralkodócsalád birtokában levő cégeknek, és korrupt közel-keleti érdekeltségeknek.

– 2015-ben Gyukanovics egy 1 milliárd dolláros kölcsönt vett fel, hogy egy 41 kilométer hosszú autópályát építsen. A kölcsön az ország köztartozását a GDP több mint 60 százalékára emelte, egyben megsérti az európai köztartozásra vonatkozó szabályozást.

– 2006 óta Gyukanovics 300 millió eurónyi garanciát vállalt magáncégek által felvett hitelekre. A hitelek több mint felét – 184 millió eurót – sosem fizették vissza, így a törlesztés a montenegrói adófizetők pénzéből történik. A legnagyobb összeg – 130 millió euró – Oleg Deripaszka orosz alumínium-mágnás, a világ egyik leggazdagabb emberének a hitele.

– A Gyukanovics-kormány állampolgárságot ajánlott fel az akkoriban körözés alatt álló szerb drogbárónak, Darko Szaricsnak. Az állampolgárság azon bukott el, hogy Szerbia nem engedélyezte, hogy Szarics lemondjon állampolgárságáról.

– Az állam tulajdonában álló újságokat arra használják, hogy lejárassák velük a korrupciót kritizáló újságírókat és aktivistákat.

Ügyesen lavíroz

Bár Gyukanovics ígéreteket tett arra hogy fellép a korrupció ellen és alkalmanként le is tartóztat valakit, ezek általában a saját érdekeit szolgálják: legutóbb például egy politikai ellenfele ellen emelt vádat.

Montenegró és Gyukanovics a szervezett bűnözés oltalmazója, és az OCCRP szerint ez addig fog folytatódni, míg Gyukanovics hivatalban marad. Azonban mivel a jelenlegi miniszterelnök ügyesen kijátssza egymás ellen a különféle politikai érdekeket, eddig el tudta kerülni a komolyabb nemzetközi szankciókat – áll az OCCRP által kiadott közleményben.

Sipos Zoltán

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom