Bezárás
occrp

Üzbegisztán jövője: Karimov elnök halála után jöhet Karimov 2.

Szeptember 2-án üzbég hatóságok megerősítették Iszlam Karimov elnök halálát, aki 25 évig vezette az országot. Közel egy hétig tagadták hivatalosan halálhírét, mely tükrözi a közép-ázsiai ország zárt, titkos jellegét.

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

Elemzők szerint az elnyomó ország belső köre zárt ajtók mögött tárgyal Karimov lehetséges utódjáról, átláthatatlan módon. Nem csak a kormány feletti hatalom átvétele a tét, hanem az egész rendszer feletti is, melyet Karimov épített ki, házasítva a brutális elnyomást a korrupcióval.

Üzbegisztán 1991-es függetlenedése óta Karimov pártfogói hálózatot hozott létre, amely elsimította az ország klánjai közötti rivalizálást, miközben kivásárolta a hatalomért versengőket. Akik keresztezték az elnök útját gyakran száműzetésre kerültek, vagy börtönben találták magukat.

Karimov mögött a Rusztam Inojatov vezette Nemzetbiztonsági Szolgálat állt, Inojatov a hatalom bábjátékosaként tekinthető, ám valószínűtlen, hogy átvenné a vezetést. A média szerint a két legesélyesebb versenyzőSzavkat Mirzijojev miniszterelnök, illetve Rusztam Azimov pénzügyminiszter.

Bruce Pannier, a Szabad Európa Rádió (SZER) Közép-Ázsia szakértője szerint tekintve, hogy a független Üzbegisztánnak mindeddig egyetlen vezetője volt, ezért a hatalom újrafelosztására számíthatunk. “A hatalom nem ruházódótt át másra 1991 óta az országban, így feltérképezhetetlen területen állunk” – állítja Pannier.

Talán a legemlékezetesebb korrupciós vádak Karimov legidősebb lányához köthetőek, Gulnara Kamirovához. Gulnara állítólag helyzetét kihasználva több, mint egymilliárd dollárt préselt ki az országban érdekelt külföldi távközlési cégek tárcájából kifizetésekre, illetve saját tőkéjének gyarapítására.

A nő, akit egykor apja lehetséges utódjaként tartottak számon, most úgy tűnik, házi őrizet alatt áll. Elemzők szerint tevékenysége csak egy részét képezi az egyébként átfogó, hatalommal visszaélő, pártfogói rendszernek. Ezzel a hatalmi struktúrával tartotta kézben Karimov az országot, az állam központi szerepet kapott Üzbegisztán gazdaságában.

Vezetése alatt Karimov egy módos, befolyásos üzletemberekből álló körnek kedvezett. A klikk tagjainak hűségét gazdasági lehetőségekkel jutalmazta. “A gazdaság zárt és oligarcha csoportok által kontrollált. Emiatt nehézkes olyan új, üzbég-érdekelt vállalkozóknak befektetniük, akiknek nincs közvetlen kötődésük a Karimov családhoz, vagy partneri kapcsolatuk helyi, belső körhöz közeli céggel.” – számolt be a Transparency International jelentése 2015-ben.

Az üzbég vezetés alatt Karimov arra használta az ítélőszéket, hogy vádemelésre helyezzen gazdag magánszemélyeket a korrupció elleni harc leple alatt. “A múlt anti-korrupciós kampányai inkább foglaltak magukba üzleti riválisokat megcélzó szelektív büntetőeljárásokat, mint valós rendszerszintű reformot” – nyilatkozta David Lewis, a brit University of Exeter közép-ázsiai akadémikusa.

2010-ben a hatóságok rajtaütésszerűen csaptak le adócsalás és korrupció vádja alatt magas érdekeltségű üzletemberekre, néhányat bebörtönzésre, másokat menekülésre kényszerítve.

Üzbegisztán centralizált gazdaságának más területei óriási korrupciós lehetőségeket kínálnak. Az ország a világ ötödik legnagyobb pamuttermelője, az állami monopólium alatt álló gazdasági ágazat 1 milliárd dolláros haszonra tesz szert évente.

Több mint egy egymillió üzbég állampolgárt kényszerítenek évente kevés, vagy ingyen bérért pamutszedésre – a bevétel az extra költségvetésű Selkhozfond alaphoz áramol, mely kizárólag magas rangú hivatalnokok számára elérhető. A Human Rights Watch nyílt levelet írt a Világbanknak 2015-ben, követelve a Selkhozfond eltörlését.

Karimov, kihasználva pártfogói rendszerét, kibékítette a különböző régiók és etnikai csoportokban érdekelt versengő klánokat. Üzbegisztán leendő elnökének fenn kell tartania ezt a harmóniát, illetve döntenie kell területi, gazdasági, és politikai vitákban – tette hozzá Pannier, a SZER munkatársa.

Elnöksége első éveiben Karimov az ország három domináns klánját ruházta fel hatalommal: a Szamarkand-, a Taskent- és a Fergana-klánokat. Az immár saját Szamarkand-klánjára a hagyományoknak megfelelően a belügyminisztérium vezetését bízta, míg a taskenti klán a titkosszolgálat kontrollját kapta 1995-ben.

Karimov a Fergana-klánnal is kiépítette kapcsolatát, biztosítva a vezetői szerepeket, illetve részesedést a nemzetség régiójában működő vállalkozásokból a család tagjai számára. Aki megnyeri az örökösödési harcot, kontrollt is nyer a gazdaság nagy része felett – hívta fel a figyelmet David Lewis. Az olyan rendszereknél, ahol szorosan fonódnak össze az üzleti, gazdasági, és politikai érdekek gondot okoznak ezek a csaták.

Tekintve Üzbegisztán titkos jellegét, nem tudjuk ki veszi át a hatalmat, vagy hogy az ország stabilitása veszélyben van-e. Szinte bizonyos azonban, hogy az ország nem az átláthatóság vagy demokrácia felé halad – nyilatkozta Danil Kiszlov, a moszkvai székhelyű Fergana hírügynökség főszerkesztője, amely mint a klán is, a közép-ázsiai Fergana völgyről kapta a nevét. Kiszlov szerint nem várható liberalizáció Karimov halála után sem, a hatalom ugyanazon kör kezében marad – az utód Karimov 2 lesz.

 A cikk eredetileg az OCCRP honlapján Uzbekistan – After Karimov, a Struggle for the Spoils címmel jelent meg 2016. szeptember 7-én. Szerzők: Ellen Alkanova, Chris Benevento. Magyar fordítás: Békési Fanni

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom