Az USA új stratégiája kleptokraták ellen: ha nem tudod lecsukni, foglald le a vagyonát

Jelenet A Wall Street farkasa c. filmből
Jelenet A Wall Street farkasa c. filmből

 

A malajziai miniszterelnököt azzal vádolják, hogy több társával együtt megdézsmálta országa fejlesztési alapját. Az Amerikai Egyesült Államok válaszul számos vagyontárgyat foglalt le, többek között „A Wall Street farkasa” című film jogait. Nem a malajziai politikus az első, aki így járt.

 

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

 

A bűncselekményt elkövető politikusokat is megilletik azok a mentelmi jogok, amelyeket a nemzetközi egyezmények biztosítanak számukra, ezért ők külföldön is szinte érinthetetlenek. Vannak azonban olyanok, akik ezt nem hajlandók elfogadni. Közéjük tartozik az USA Ügyészi Hivatala is, amely új stratégiát vet be a fehérgalléros bűnözés ellen: a személyek helyett a vagyonukat célozza. Az OCCRP riportja.

Malajzia miniszterelnöke, Nijab Razak, a vádak szerint részt vett az állami befektetési alap kifosztásában, majd pedig a botrány kirobbanása után, követve az autokratikus vezetők példáját, politikai tisztogatásba kezdett. Razak 2016 júliusában vált meg miniszterelnök-helyettesétől és a főügyésztől, majd pedig megpróbálta kiszorítani azokat, akik vizsgálni kezdték a feltételezett bűncselekményt. Mivel az országos sajtót rövid pórázon tartja a politika, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője pedig rács mögött van, úgy tűnt, Nijab átvészelheti a nagyobb botrányt.

Az USA azonban közbelépett, és július 20-án az USA Ügyészi Hivatala bejelentette, kísérletet tesz arra, hogy visszaszerezzen 1 milliárd dollárnyi (290 milliárd forint) vagyont abból 3,5 milliárdból (1014 milliárd forint), amelyet a malajziai befektetési alapból loptak el. Az összeg rekordnak számít annak a speciális egységnek a történetében, amely az eddig érinthetetlennek számító, korrupt külföldi vezetők által ellopott vagyonok visszaszerzését tűzte ki célul.

Ahogy az OCCRP kérdésére M. Kendall Day, az USA Ügyészi Hivatalának pénzmosás elleni részlegének vezetője is elmondta, a Bécsi Egyezmények értelmében a kleptokráciák politikai vezetői külföldön is immunitást élveznek. Ezért a hivatal a bíróság elé citálás helyett más stratégiát követ már jó ideje, és inkább az ellopott pénzre koncentrál. A hivatal módszere azonban ellentmondásos, mivel az elkobzott vagyonok esetében nem feltétlenül tudják bizonyítani, hogy a vagyon tulajdonosa bűncselekményt követett el, mindössze magáról a vagyonról gyanítják, hogy bűncselekmény útján keletkezett.

A fehérgalléros bűnözés külföldi üldözése ugyanakkor nemzeti érdek az USA szempontjából is Day szerint, mivel az amerikai pénzügyi rendszerben előszeretettel pihentetnek bűnözők illegális pénzeket. Ezek a pénzek viszont rontják a rendszer transzparenciáját, pozitív megítélését, és torzítják a piacot.

A malajziai fejlesztési alapból eltulajdonított összeget különböző vagyontárgyak formájában sikerült végül lefoglalni: tucatnyi luxus ingatlant, egy magánrepülőgépet, két Monet- és egy van Gogh-festményt, illetve a 2013-as, tőzsdei korrupcióról szóló „A Wall Street farkasa” című film jogait. Az ügyészek szerint az Oscar-jelölt film összesen tízmillió dollárnyi támogatást kapott az adófizetőktől ellopott pénzből.

Az alap kifosztásával az amerikaiak Riza Azizt, Najik mostohafiát és Jho Low maláj üzletembert vádolják, akik a gyanú szerint 2009 és 2012 között három ütemben lopták el a pénzt fiktív cégeken és svájci, luxemburgi, szingapúri és amerikai bankokon keresztül.

A nyomozati anyagokban nincs nevesítve Najib, de utalnak benne egy „első számú maláj tisztviselőre”, akinek a számláján keresztül folyt ki a befektetési alap 700 millió dollárja (203 milliárd forint). Ugyanakkor az ellenzéki média, és legalább egy miniszter is Najibot nevezte meg mint “első számú maláj tisztviselő”.

A bebörtönzött ellenzéki vezető Anwar Ibrahim lánya, Nurul Izzah Anwar szerint az amerikai ügyészség bejelentése sokkolta a közvéleményt, mivel korábban már szinte mindenki letett arról, hogy következményei lesznek a botránynak, de az ügy végül minden korábbinál egyértelműbben mutatott rá a maláj kleptokráciára.

A maláj miniszterelnök elutasítja, hogy bármit hibázott volna a befektetési alap ügyében, és nem kívánja kommentálni az OCCRP értesüléseit sem.

Ken Hurwitz, az Open Society vezető jogtanácsosa szerint az eset azt bizonyítja, hogy az USA kleptokráciák elleni harca kezd beérni, és globális változásokat indított el. Az alap ügyében az egyébként a banktitkok szempontjából szigorú Szingapúr és Svájc is együttműködött az amerikai hatóságokkal, és végül több számlát is befagyasztottak.

Azonban hiába az amerikai hatóságok törekvése, a sikerrátájuk igen alacsony. Eddig, nem számítva a malajziai esetet, 2,8 milliárd dollárnyi (811 milliárd forint) illegális vagyont azonosítottak, de egyelőre csak 150 millió dollárt (43 milliárd forint) sikerült visszaszerezni. A maláj alap ügyében viszont még csak tárgyalás sem várható a közeljövőben.

Shruti Shah, a Transparency International amerikai elnökhelyettese arra is felhívja a figyelmet, hogy nem csak a bűnüldözésre, hanem a megelőzésre is figyelmet kellene fordítani, mert jelenleg is rengeteg módja van annak az USA-ban, ha valaki illegális pénzt szeretne eltüntetni. Shah szerint például több információt kell átadni egy könyvtári olvasójegy megújításához, mint amikor valaki egy kft-t akar alapítani az offshore-paradicsomnak számító Delaware államban.

A pénzügyminisztérium érzékelve a problémát több városban – New York, Miami, San Francisco-  is pilot projektbe kezdett, hogy felfedje az egyes ingatlanokat birtokló fedőcégek mögötti valódi tulajdonosokat, és a Kongresszus elé kerül az a törvényjavaslat, amely kötelezővé teszi a fedőcégek mögött álló tulajdonosok megnevezését.

A pénz visszaszerzésével azonban a probléma nem oldódik meg, hiába juttatja vissza a hivatal más országok államkincstárába az ellopott vagyont, az újabb bűncselekményeket nem tudják megakadályozni. Ezért az USA 2007-ben a Kazahsztánnak visszatéríteni kívánt, vesztegetési ügyből származó 115 millió dollárját (33 milliárd forint) átutalta a Világbaknak, ami különböző fejlesztéseket finanszírozott az országban a megkerült pénzből.

Az eredeti cikk 2016. szeptember 22-én jelent meg az OCCRP honlapján „With Kleptocrats Untouchable, America Goes Big on Another Strategy: Taking Their Stuff Instead” címmel. Írta: Aubrey Belford Fordította: Szakács András

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

  • Zoltán Nemcsényi

    Egymilliárd dollárnyit már orbán is lopott…

    • András József Fazekas

      Ez a lopós-mantrás, rágalmazó, balf@sz duma választási programnak kevés lesz.

      Majd akkor hiszünk neked, ha újra IMF hitelt kell felvenni.

      Addig csak visszaélsz a szólásszabadsággal, meg hogy egy közszereplőnek tűrnie kell az ilyen p@tkányok beszólásait.

      Nagy sz@rban lennél ha bíróságon kéne bizonyítanod az állításaidat, te gyáva kis csótány …

      • Zoltán Nemcsényi

        Ez nem választási program, csökött agyú, hanem vélemény.
        Emlékszel a tokaji szőlővesszőkre? Nagy izzadságszag árán azt tudta kimondani másodfokon a fidesz-barát bíró, hogy ahol orbán azt mondta: “pályázhatunk is, nyerhetünk is, csak arra kell vigyázni, ne mi nyerjük a legtöbbet”, az nem volt közgyűlés. Azt nem vitatta a bíróság és nem nyomozta az ügyészség, hogy visszaélt-e a miniszterelnöki hatalmával, amikor pályázott, nyert, a legtöbbet nyerővel (Stumpf akkori kancelláriaminiszter családja, gyenge kétmilliónyi differencia) az azévi támogatások több mint 90%-át lenyúlták. Lop-e orbán? Lop. Kvázi papírja van róla, hiszen nem vitatta sem ő, sem a bíróság, hogy az ominózus mondat elhangzott, nem is ez volt a per tárgya.
        Csótányozol, patkányozol, amikor én azt állítom egy posztban, hogy a miniszterelnök visszaél a hivatali hatalmával, és azt mondod, visszaélek a szólás szabadságával. Népszabi, hatökör? Húgyagyú, felfogtad a helyzet fonákságát? Minden normális ember tudja, hogy orbán azért nem ül, mert az ő kezében van a hatalom. Csak ti, vakhitű, ostoba fideszesek tartotok ki mellette. Szakadjon az ország, nyomorogjon és meneküljön a nép, de ti hisztek annak a g*cinek. Én ezt úgty hívom, hogy hazaárulás, mert tönkreteszitek az ország jövőjét. A tendenciákról meg annyit, olvasgass fideszes nyilatkozatokat, hogy azért van munkaerőhiány, mert a kormány 600.000 munkahelyet teremtett. Az az érdekesség nem is tűnik fel, hogy mindenkinek van minimum egy-két ismerőse vagy rokona, aki már a határon kívül él… Igen, nekem is. Több is. Nekem ne dumálj, hogy bizonyítsak. Nektek nem kell bizonyíték, mert ha érdekelne titeket, már régen felnyílt volna a szemetek.Lassan már a hülye is tudja, mekkora mocsok a fidesz, csak a vakhitűek maradnak. Szánalmas paprikajancsik vagytok, akiknek az esze arra sem elég, hogy olvasni tudjanak pártsajtón kívül mást is.

        • András József Fazekas

          A nettó hazudozás, a jogalap nélküli rágalmazás nem vélemény, hanem visszaélés a szólásszabadsággal.

          Úgyhogy innen kezdve nyugodtan el is kussolhatsz, “csököttagyú” lúzer !

          • Peter Varga

            sajnálom, de Zoltánnak van igaza.

          • András József Fazekas

            Általános érvényű tényeket soroltam fel, és nem bocsátottam szavazásra.

            Nem releváns a véleményed, sajnálom.

          • Peter Varga

            hát persze.
            figyu már, az orbán alcsútdobozi birtoka miből van neki és miért tagadja le?