Horvátország szállítja a muníciót a szír polgárháborúhoz

fotó: OCCRP
fotó: OCCRP

 

Zágráb rekordmennyiségű régi fegyvert és lövedéket szállított Szaúd-Arábiába 2016-ban, annak ellenére, hogy azokat bizonyíthatóan továbbszállították Szíriába.

 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

zsivanymutyi_res1

Részletek, támogatási lehetőségek itt

 

Szaúd-Arábiának van az egyik legjobb és legdrágább fegyverarzenálja a Közel-Keleten, most 81,7 millió dollár értékben importált régi lövedékeket, közöttük golyókat, aknavetőket, rakétákat és gránátvetőket Horvátországból 2016 első kilenc hónapjában. Ez máris a duplája annak, amit Horvátország eladott Szaúd-Arábiának az azt megelőző négy évben. A végső érték ráadásul még nőhet, mivel az utolsó negyedévre vonatkozó adatokat még nem hozták nyilvánosságra.

Igor Tabak, horvát védelmi elemző elmondta, hogy az ország jelenleg nem gyárt lőszereket. „Nagyon valószínű, hogy az exportcikkek régi lőszereket takarnak” – mondta – „feltehetően a korábbi jugoszláv és keleti blokk készleteiből.”

Miközben Horvátország konzekvensen tagadja, hogy a szír harcmezőkön hasznosított régi készletekből jutna forráshoz, az OCCRP és a BIRN (balkáni oknyomozó újságírók egy csoportja) által vizsgált, a horvát védelmi minisztériumtól származó dokumentumok alapján látszik, hogy nagy sietséggel kezdték eladni a raktárkészleteket 2012-ben, pont a szír polgárháború kezdetekor.

A jelentések szerint a védelmi minisztérium, amelynek készletei körülbelül 18 ezer tonna fegyverre és lőszerre tehetők, legalább 5 ezer tonnát adott el 2013-ban és 2014-ben – annyit, amennyit a korábbi évtizedben összesen. A tárca nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ki vette meg a fegyvereket illetve, hogy adtak-e el külön fegyvereket 2015-ben és 2016-ban.

 

Fegyverexport: államtitok

Horvátország az első országok közé tartozott, amelyek fegyverrel látták el a szír felkelőket 2012 telén. A New York Times 2013-as nyomozása szerint a szállítmány Jordánián keresztül érkezett Szíriába, a CIA logisztikai segítségével, a cechet pedig Szaúd-Arábia állta.

Egy sor zavarbaejtő hír után Horvátország hirtelen elkezdett fontos információkat kihagyni a jelentésekből, például az exportcikkek végső állomásának helyét, annak érdekében, hogy az üzlet részleteit távol tartsa a címlapoktól.

A gazdasági minisztérium, amely a fegyverek és lőszerek import-export igazolványainak kibocsájtásáért felelős, azt mondta az OCCRP és a BIRN riportereinek, hogy a 2012-es, személyes adatokra vonatkozó törvényre hivatkozva nem adható ki a vonatkozó információ. A horvát adatvédelmi hatóság ugyanakkor vitatja ezt az álláspontot, szerintük ugyanis a törvény magánszemélyekre vonatkozik, nem pedig cégekre és állami intézményekre. Öt civil szervezet úgy jellemezte az állam lépését az ENSZ Emberi Jogi panelbeszélgetésén még 2015 márciusában, mint az „átláthatóság nyugtalanító csökkentését.”

Az újságírók viszont sikeresen gyűjtöttek adatot a kevésbé ismert ENSZ adatbázisból, a Comtrade-ből, amelyben több mint 170 ország éves nemzetközi kereskedelmi statisztikáját tartják nyilván. Az ENSZ-adatbázisból kiderült, hogy Horvátország 36 millió dollár értékben exportált lőszert Jordániába a szír polgárháború kitörése eltelt két évben. Miután Horvátország szerepe nyilvánosságra került, Szaúd-Arábia vette át az importot, 2014 óta több mint 124 millió dollár értékben vett lőszert. 2012 óta a két ország továbbá 21 millió dollárért vett fegyvereket, például rakéta- és gránátvetőket.

2012-t megelőzően a Horvátország, Jordánia és Szaúd-Arábia között lényegébn nem is létezett fegyverkereskedelem. Ezzel szemben Horvátország 2012 óta, néhány ezer dollárnyi tétel kivételével, Jordániába és Szaúd-Arábiába adta el a többletlőszereit.

A horvát gazdasági minisztérium szóvivője elmondta, hogy a legutóbbi exporttevékenység a 2015-ben kiadott jogosítványoknak megfelelően történt. Hozzátette, hogy néhány ilyen, Szaúd-Arábiára vonatkozó jogosítványt visszautasítottak 2015-ben, az azt követő évben pedig egyáltalán nem is bocsájtottak ki ilyet. További kérdésekre nem válaszolt.

Egy korábbi BIRN-OCCRP nyomozás kiderítette, hogy ebben az időszakban Horvátország 302 millió dollár értékű fegyverkereskedelmi jogosítványt állított ki. Hacsak nem vonják vissza ezeket a jogosítványokat, több száz millió értékben folytatódhat a fegyverexport a jövőben.

 

Rossz kezekbe kerültek

Szakértők már korábban felhívták a figyelmet, hogy különböző videókon és fényképeken felismerhető, hogy Szíriában a horvát gyártású RBG-6 gránátvetőt és a RAK-12 rakétarendszert használják. A kormánytisztiviselők ezt eddig tagadták, mondván hasonló fegyvereket máshol is gyártanak.

A BIRN és az OCCRP elemezte a közösségi média oldalakon található szír alakulatok profiljait, valamint a fegyverterjesztés rajongói is egyértelmű bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a Szíriában használt fegyverek igenis horvát gyártásúak.

A nagy mennyiségben felbukkanó fegyverek között ott volt a már említett RBG-6 gránátvető és a RAK-12 rakétarendszer is, csak úgy, mint különböző rakéták és aknavető lövedékek, amelyeket még az 1990-es évek derekán gyártottak, miután Horvátország kivált Jugoszláviából.

De nem csak az úgynevezett szír mérsékelt ellenzéki csoportok szereztek horvát gyártású hadi felszerelést. „Azt látjuk, hogy radikális csoportok, mint az ISIS és a Dzsabhat al-Nusztra is ezeket használja. Nem tisztázott, hogy hogyan kerültek hozzájuk” – mondja Eliot Higgins, londoni újságíró.

„Ezeket a fegyvereket akár más csoportoktól is elszedhették, a csoportok egymás között is egyezkedhettek, vagy egyenesen nekik is szállíthatták […]” – feltételezi Higgins. Az újságíró a Bellingcat alapítója, amely nyilvános információkat és a közösségi médiát használja ahhoz, hogy nyomon kövesse a fegyvereket a különböző konfliktus zónákban. Az elsők között volt, aki azonosította a balkáni fegyvereket a szír háborúban.

Az Amnesty International és a Washington Institute is jelentette, hogy az ISIS illetve a Jabhat al-Nusra már 2013-ban is horvát- és jugoszláv gyártású rakéta- és gránátvetőket használt.

 

kép: OCCRP
kép: OCCRP

 

A kormány tagad

Darko Kihalić, a horvát gazdasági minisztérium fegyver-engedélyezési osztályának vezetője úgy nyilatkozott: Zágrábnak nincs lelkifurdalása a Szaúd-Arábiával folytatott fegyverkereskedelem miatt mindaddig, amíg a papírok rendben vannak. Hozzátette, hogy a szaúdi exportra vonatkozóan nincsen semmilyen korlátozás, illetve a horvát cégeknek minden joguk megvan ahhoz, hogy bevételt termeljenek a fegyverekből.

Arra kérdésre, hogy tisztában van-e azzal, hogy Szaúd-Arábiába exportált fegyverek sorra bukkannak fel Szíriában, a következőt válaszolta: „Nekünk már semmit nem kell ezzel kapcsolatban ellenőriznünk, mivel a szerződésben is rögzítve van, hogy a szaúdi védelmi minisztérium vagy a rendfenntartó erők fogják [a fegyvereket] használni, és nem fogják ezeket újból eladni vagy exportálni.”

Emberi jogi csoportok vitatják Kihalić nézőpontját. Patrick Wilcken, az Amnesty International fegyverkutatója elmondta, hogy Horvátországnak kötelező lépéseket tenni annak érdekében, hogy megakadályozza a fegyverek tovább szállítását más országokba, illetve azt, hogy komoly emberi jogi bűncselekmények elkövetésére használják ezeket. Azzal, hogy a halmozódó bizonyítékok ellenére továbbra sem világítja át ezeket a folyamatokat, Horvátország akár az EU közös álláspontját és a Fegyverkereskedelmi Szerződést is megszegheti.

Boldil Valero, az Európai Parlament zöld párjának svéd képviselője, a parlament fegyverügyi előadója is bírálta Horvátországot. Javasolta, hogy a szigorítsanak a tagországok fegyver exporttevékenységén is.

„Mivel Horvátország nem szállíthat közevetlenül Szíriába, ehhez Szaúd-Arábiát használta fel. Most pedig a fegyverek az ISIS és a kurdok kezébe kerültek” – mondta a BIRN-nek és az OCCRP-nek. „Sokkal többet kell tennünk ez ellen.”

Az eredeti cikk Croatian Arms Sales to Saudi Arabia Fuel Syrian War címmel jelent meg az OCCRP honlapján 2016. február 21-én. Szerzők: Lawrence Marzouk, Ivan Angelovski and Jelena Svircic. Fordította: Katona Fruzsina

 

Előfizetőket keresünk – ha tetszett a cikk, támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!