A Pentagon 2,2 milliárd dollárért vásárol szovjet típusú fegyvereket a szíriai felkelőknek

Törökországba és Jordániába fegyvert szállító hajó Burgasz kikötőjében Fotó: Ivan Kolev, BIRN
Törökországba és Jordániába fegyvert szállító hajó Burgasz kikötőjében Fotó: Ivan Kolev, BIRN

 

Külsős cégek és alvállalkozók seregét bízta meg azzal az amerikai védelmi minisztérium, hogy 2,2 milliárd dollár értékben szovjet típusú fegyvereket és lőszereket vásároljanak. Ezeket a fegyvereket pedig azoknak a szír felkelőknek juttatják, akik az Iszlám Állam ellen harcolnak. A Balkán és Kelet-Európa fegyvergyárai teljes kapacitással dolgoznak, ám még így sem tudnak megfelelő mennyiségű fegyvert gyártani ahhoz, hogy a szíriai háború miatt megnövekedett keresletet kielégítsék. A Pentagon ezért keresett új gyártókat Kazahsztánban, Grúziában és Ukrajnában, és ezzel egy időben lazított a szabályokon, és ma már olyan minőséget is elfogad, amelyet korábban nem – derült ki a Balkáni Oknyomozó Újságírók Hálózata (BIRN) és az OCCRP közös munkája nyomán.

 

Atlatszo_800x600_1szKoszonet2017

 

A tényfeltáró munkában a két szervezet közbeszerzési dokumentumokat, szállítóleveleket, hivatalos jelentéseket, kiszivárgott emaileket és a belső folyamatokat ismerő személyektől származó információkat használt fel. Fontos: ez nem az a mára már megszüntetett program, melynek keretén belül az amerikai központi hírszerzés, az CIA a szír elnök ellen harcoló felkelőket próbálta (sikertelenül) kiképezni.

A Pentagon két csatornán keresztül vásárolja a fent említett fegyvereket: az egyik a Különleges Műveleti Parancsnokság (SOCOM), amely az amerikai hadsereg minden különleges műveleti tevékenységét felügyeli. A másik a Picatinny Arsenal, amely nem más, mint a hadsereg egy aránylag ismeretlen fegyvergyára- és kutatkóközpontja New Jersey államban.

A fegyvereket tengeren és légi úton szállítják Európából Törökországba, Jordániába és Kuvaitba. Ezután repülőkkel és teherautókkal osztják szét őket Észak- és Dél-Szíriában az amerikai szövetségeseknek.

Az újságírók arra is rájöttek, hogy az Egyesült Államok mindehhez olyan, homályosan megszövegezett dokumentumokat használ, amelyek elrejtik, hogy a szállítmányok végcélja Szíria.

Szakértők szerint mindez akadályozza a fegyverkereskedelem elleni globális harcot. Ráadásul így azok a kelet-európai államok, amelyek fegyvereket adnak el erre a célra, akár nemzetközi jogot is sérthetnek. Más szakértők azt vetik fel, vajon honnan lehet tudni, pontosan ki használja a fegyvereket, és hogy azokkal mi fog történni, ha az Iszlám Állam végleg vereséget szenved.

A Pentagon 2015 szeptemberében, Barack Obama elnöksége alatt kezdte ezt a nagyszabású fegyver-felvásárlást. Idén májusra már több mint 700 millió dollárt költöttek AK-47-esekre, gránátvetőkre, lövegekre, egyéb fegyverekre és lőszerekre.

2022-ig már további 900 millió dollár elköltéséről írtak alá szerződést, a Trump-kormány pedig további 600 millió dollárt kért erre a célra. Ezzel a szír szövetségesekre költött összeg 2,2 milliárd dollár.

SPENDING

 

Amikor minderről megkérdezték a Pentagont, azt a választ kapták: alaposan átvilágították a szervezeteket, amelyeknek fegyvert adnak, azokat „fokozatosan” szállítják le és mindig csak annyit, „amennyi az épp aktuális misszióhoz szükséges.”

Új stratégia Szíriában

Amikor az Iszlám Állam 2014-ben végigsöpört Szírián, a Pentagon gyorsan indított egy 500 millió dolláros programot, melynek keretében lázadókat képeztek és fegyvereztek fel modern amerikai fegyverekkel. Ám amikor kilenc hónappal később kiderült, hogy csupán néhány tucat lázadót sikerült kiképezni, a program összeomlott, és új tervre volt szükség.

2015-ben a Pentagon úgy döntött, nem képez ki lázadókat, hanem inkább felfegyverzi azokat, akik már a csatatéren vannak és harcolnak. Ráadásul olyan szovjet típusú fegyverekkel, amelyeket már ismernek és használnak.

Az első szállítmány 2015 októberében érkezett meg, ez pedig 50 tonnányi lőszer és páncéltörő gránát volt. Ezt még számtalan fegyverszállítmány követte.

2017 májusáig a SOCOM már 238,5 millió dollár értékben vásárolt fegyvert és lőszert Bulgáriából, Romániából. Szerbiából és Ukrajnából. A program kezdete előtt elhanyagolható mennyiségű fegyvert vásárolt ezekből az országokból a Pentagon.

Ebben a pénzügyi évben pedig további 172 millió dollár értékben vásárol még fegyvert a SOCOM. A bevásárlólistán pedig több tízezer AK47-es és páncéltörő gránát és sok százmillió darab lőszer szerepel – legalábbis a Pentagon ezeket kérte. A Trump-kormány 2018-ra további 412 millió dollárt kért, illetve tervezett be a költségvetésbe erre a célra.

Picatinny: Új szereplő a porondon

A SOCOM korábban is részt vett már szövetségesek titkos felfegyverzésében, ám ebben az esetben a New Jersey-i Picatinny is szerepet vállalt. A Picatinny-nek is van már tapasztalata szovjet típusú fegyverek beszerzésében: korábban iraki és afganisztáni szövetségeseknek szállítottak. Ezen fegyvervásárlások esetén minden esetben világosan feltüntették, kihez kerül végül a szállítmány.

Ám van egy sor titokzatos tranzakció (összesen 479,6 millió dollár értékben), amelyen egyáltalán nincs feltüntetve, mi a szállítmány végcélja. A BIRN és az OCCRP által látott közbeszerzési dokumentumok alapján kijelenthető: ezen fegyverszállítmányok többsége, ha nem teljes egésze, Szíriába tart.

Egy fontos nyomra hét szerződésben bukkantak rá, amelyeket 2016 szeptemberében írtak alá, és amelyek értéke 71,6 millió dollár. A szerződésekben először szerepelt Szíria – vagy névvel, vagy a Pentagonban a szír ellenzéket felfegyverző program kódjával, ami a V7.

Ám amikor a BIRN és az OCCRP rákérdezett ezekre a fegyverszállításokra márciusban, a végcélt, vagy a rá utaló kódot törölték a nyilvános dokumentumokból. Ám az újságírók lementették az eredeti változatokat is, még mielőtt a fentieket törölték volna belőlük. A Pentagon nem adott magyarázatot a változtatásokra.

A Picatinny óvatos, amikor a programban játszott szerepéről kérdezik, ám több bizonyíték is van arra, hogy szerepe van benne. Tavaly decemberben például kitett a honlapjára egy írást arról, hogy belső kitüntetést kapott a Pentagontól azért, mert “jelentős mennyiségű” nem-sztenderd lőszert szállított Szíriába, Afganisztánba és Irakba.

A nem-sztenderd a szovjet típusú fegyverek megnevezése az amerikai katonai terminológiában.

Egy 2017 márciusi Picatinny-prezentáció pedig arról szól, hogy a cég átveszi a SOCOM-tól a szír programhoz szükséges lőszerek beszerzését. A fegyvervásárlásokért továbbra is a SOCOM felel majd.  A fent említett 2,2 milliárd dollár felét még nem költötték el.

Kelet-Európa nem tud elég fegyvert gyártani, olyan nagy a kereslet

Mindez pedig óriási fellendülést hozott a közép- és kelet-Európai fegyvergyárak számára. Az egyik bolgár állami fegyvergyártó, a VMZ Sopot például a Picatinny egyik legfontosabb beszállítója. A vállalat 2016-ban jelentette be, hogy abban az évben további ezer alkalmazottat vesz fel. A bejelentést megelőző három hónapban már 500 fővel bővítették a gyárat.

A szerb rakétagyárak is drasztikusan megnövelték a termelést. Aleksandar Vucic akkor szerb elnök korábban azt mondta: ha megötszöröznék a termelést, akkor sem tudnák kielégíteni a keresletet.

Eközben a gyárak közötti verseny is egyre kiélezettebb. Az Egyesült Államok hagyományosan Bulgáriában és Romániában szerezte be a „nem hagyományos” fegyvereket, ám ma már az alvállalkozók Csehországban, Bosznia Hercegovinában, Szerbiában, Ukrajnában, Grúziában, Lengyelországban, Kazahsztánban, Afganisztánban és Horvátországban is keresgélnek – derül ki a közbeszerzési dokumentációkból.

Mivel a kínálat szűkös, a Pentagon arra kényszerült, hogy alább adjon magas minőségi követelményeiből. Az amerikai hadsereg korábban nem vásárolt például öt évnél idősebb eszközöket, ám az OCCRP és a BIRN által megszerzett dokumentumok szerint idén február óta egyes fegyvertípusok esetében ez már nem feltétel.

A rosszul tárolt lőszer ugyanis veszít hatékonyságából, esetenként használhatatlan vagy egyenesen veszélyes lesz. A Pentagon egyik szerződéses alvállalkozója, akinek szír lázadókat kellett volna később kiképeznie, 2015 júniusában életét vesztette, amikor egy több évtizedes RPG felrobbant egy bolgár lőtéren.

Ennek ellenére a Pentagon továbbra is rendel attól a szállítótól, amelyiktől a hibás fegyverek érkeztek.

A fegyvercsempészet elleni harcot ássa alá a Pentagon

A szír lázadók felfegyverzése közben a Pentagon merőben szokatlan és félrevezető dokumentációt használ, amely azon szabályok egyik jogi kiskapuját használja ki, amelyek elméletileg azt akadályoznák meg, hogy a fegyverszállítmányok terroristák, embargó alatt álló csoportok vagy háborús bűnösök kezére kerüljenek.

Ahhoz ugyanis, hogy valaki engedélyt kapjon fegyvert exportálni, a vásárlónak fel kell mutatnia egy érvényes papírt, amely bizonyítja, mely szervezet a szállítmány végcélja. Ám a riporterek által látott, a szíriai programhoz kiállított SOCOM-tanúsítvány nem említi Szíriát, mint végcélt.

Végső felhasználóként a SOCOM-ot jelölik meg a papírok, melyek szerint a fegyvereket közvetlenül az amerikai kormány használja majd fel védelmi célokra, olyan módon, hogy adományként felajánlja majd azokat katonai oktatási vagy kiképző programok számára, vagy „biztonsági segítségként”.

Ez pedig lehetővé teszi a SOCOM számára, hogy bármikor bármilyen hadseregnek vagy fegyveres csoportnak szállítson a fegyverekből, amelyeknek épp segítséget nyújt. Ebbe a szír lázadók is beletartoznak – értelmezték a szöveget fegyverszállítási szakértők.

Az újságírói kérdésekre adott hosszú, részletes és írásos válaszában a Pentagon nem vitatta, hogy a fegyverek végső felhasználójaként az amerikai hadsereget jelölték meg a beszerzésekkor. Ám a szóvivő hozzátette: „elvárják” hogy partnereik arra használják a katonai segítséget, amire azt szánják – azaz az Iszlám Állam elleni harcra.

A Pentagon szerint az amerikai hadsereg folyamatosan figyeli, hogy megfelelően használják-e fel a fegyvereket.

Ám szakértők szerint az, hogy a dokumentáció elfedi a végső felhasználót, aláássa azt a nemzetközi rendszert, amelyet a fegyvercsempészet ellen hoztak létre.

A román, a cseh, a bosnyák és a szerb kormány megerősítette, hogy az exportengedélyt úgy adták ki, hogy a fegyverek végcéljaként az Egyesült Államokat, nem pedig Szíriát jelölték meg a hozzájuk benyújtott dokumentumokban.

Lengyelország és Horvátország közölte: nem hagytak jóvá olyan fegyverexportot, melynek a végcélja a szír felkelők lennének. Az ukrán, a bolgár, a kazah és afgán illetékesek nem válaszoltak megkeresésünkre.

Szerző: Ivan Angelovski and Lawrence Marzouk

Közreműködött: Anna Babinets, Nino Bakradze, Aubrey Belford, David Bloss, Roberto Capocelli, Maria Cheresheva, Pavla Holcova, Roxana Jipa, Frederik Obermaier and Atanas Tchobanov.

A cikk eredeti, angol nyelvű változatát itt olvashatja az OCCRP oldalán.

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Pikkelő

    Lájkolta: Putyin, Aszad és a Daesh…

  • lacko

    Nálunk meg bezárták a FÉG-et. Ez a dilettáns gazdasági vezetés csak adót emel ahelyett,hogy azt gyártaná amit el lehet adni. Volt egy jó fegyvergyárunk most meg van egy …..Keserű művek ….sszák meg!

  • mandownton

    Amerika már sokmindenkit kiképezett, felfegyverzett, aztán azok egy részéből lett az Iszlám Állam. Amerikának mindegy, csak háború legyen a világban,

    • Tarzi

      Amerika egy agresszor terrorállam. Kb. negyed százados történelme során 20 körüli olyan éve volt, amikor nem háborúzott senki ellen úgy, hogy az USA területét gyakorlatilag sosem támadták meg,

      Az USA-nak a belső rend fenntartásához szüksége van egy külső ellenségre, ami elvonja a figyelmet arról, hogy az amerikai társadalom alapvetően oylan emberekből/embercsoportokból áll, akiket innen-onnan összefújt a szél.