Bezárás
occrp

A cseh államfő legfontosabb támogatója bevásárolt fegyverekből a Balkánon

A múlt héten újraválasztott cseh államfő, Miloš Zeman szeret azzal viccelődni, hogy az újságírók közé lövetne. Nemrégiben nemzetközi szinten is nagy port kavart, amikor a veterán politikus elővett egy játékpuskát, amellyel képletesen a sajtó munkatársait vette célba. Ami azt illeti, ha Zeman valaha is valóra akarja váltani a fenyegetéseit, legnagyobb anyagi támogatója akár jelentős munícióval is szolgálhat.

Az OCCRP és partnerei bukkantak rá, hogy Zeman kampányának egyik legjelentősebb finanszírozójához, Jaroslav Strnadhoz kötődő cégek az elmúlt néhány évben nagybevásárlást tartottak a Balkánon, persze kerülve a feltűnést. A tranzakciókat kétes hírű helyi figurák segítették elő; egyikük ellen nyomozás is indult.

A Strnadhoz kötődő cégek többek között több tízmillió régi, kínai gyártmányú lőszert importáltak Csehországba az Albániában felhalmozott készletekből. A cégek szerzeményei között vannak korosodó fegyvergyárak is, amelyeket potom összegekért vásároltak csődbe jutott vállalatoktól.

A cseh mágnás cégei a közelmúltban megvettek egy bajba jutott lőszergyárat is Macedóniában, valamint egy harcászati eszközöket gyártó üzemet Szerbiában.

Kapcsolódó cikkeink

Illiberális Összeomlás – avagy a Bokszoló, az Ajtómester és a Nagy Részeg drámája Prágában

Folytassa, Zeman! – Csehország is az illiberalizmust választotta

Cseh elnökválasztás: az oroszbarát Zeman már az első fordulóban nyerhet

Strnad ügyleteiben legalább két olyan alak is részt vett, akik kapcsolatban álltak a nagyhatalmú egykori macedón kémfőnökkel, Sašo Mijalkovval. Mijalkovot illegális lehallgatással, választási csalással és kínzással vádolják; tárgyalása jelenleg is zajlik.

A cseh lőszervásárlási láz nem korlátozódik Strnadra. Az STV Group, egy másik cseh cég, amelyet egy Martin Drda nevű üzletember vezet, több mint 30 millió darab lőszert vásárolt, szintén az albán készletekből.

Nem világos, hogy Strnad és Drda cégei miért vásároltak lőszereket. Strnad a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában fegyverkereskedőként és -gyártóként szerzett hírnevet és vagyont magának, ami arra enged következtetni, hogy célja a fegyverek nyereséges értékesítése lehet. Kérdés persze, hogy kinek.

A Strnad általa vásárolt, évtizedekkel ezelőtt gyártott kínai lőszerek ugyan nevetségesen olcsók, de egyes vélemények szerint rendkívül megbízhatatlanok, ezért törvényes keretek között nagyon nehéz értékesíteni őket a nemzetközi piacokon. A NATO-tagországokban, így a Cseh Köztársaságban is, nem használnak ilyen lőszereket.

Az Egyesült Államok az 1989-es Tienanmen téri vérengzés óta tiltja a kínai lőszerek importját.  

Az albániai lőszerkészletek a közelmúltban kétes hírnévre tettek szert. Egy megtörtént eseményeken alapuló 2016-os hollywoodi film, a Haverok fegyverben (War Dogs) két huszonéves amerikai fegyverkereskedő szerencsétlenkedését mutatja be, akik albániai lőszereket próbáltak újracsomagolni és illegálisan eladni az amerikai kormánynak.

Az újságírók kérdésére válaszolva Strnad cégeinek egyik képviselője megerősítette, hogy “vásároltak kínai és orosz gyártmányú lőszereket” Albániából, azonban vitatta, hogy a lőszerek megbízhatatlanok lennének, és erősködött, hogy “ezeknek a lőszereknek nagy része Európai Unión belüli ügyfeleknek lett értékesítve.”

Az újságírók által megkeresett fegyverszakértők szkeptikusak voltak. “Ez a válasz nekem nem tűnik hitelesnek” mondta Georges Berghezan, a Béke- és Biztonságügyi Kutató- és Információs Csoport (Group for Research and Information on Peace and Security – GRIP) kutatója.

Az EU-ban a [katonai lőszerek] potenciális vevőinek köre a magánszektorban meglehetősen korlátozott. Azt pedig nem tudom elképzelni, hogy a közbiztonsági erők bármelyik EU-országban ilyen szovjet típusú, régi lőszerekkel szerelkeznének föl” mondta.

Arra a kérdésre, hogy az ilyen lőszereket vajon hová lehet exportálni, Pietro D. Wezeman, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Stockholm International Peace Research Institute – SIPRI) vezető kutatója azt felelte: Afrikába, meg esetleg a Közel-Kelet bizonyos részeire, mondjuk Irakba vagy talán Afganisztánba.”

Az STV Group képviselői nem válaszoltak az újságírók kérdéseire.

Haverok fegyverben

A 45 éves Strnad közeli kapcsolatban áll Zemannal, és messze ő volt az újraválasztott elnök kampányának legnagyobb támogatója. A férfinak – főként a Czechoslovak Group-on (CSG) keresztül – számos üzleti érdekeltsége van, többek között a szállítmányozás, a gyártás és a fegyverkereskedelem területén. Strnad az egyik tulajdonosa a Tatra Trucks-nak, a világ egyik legrégibb járműgyártójának.

A közzétett dokumentumok alapján az üzletember egyik cége, a DAKO-CZ, összesen 2 millió koronával (kb. 24,5 millió forinttal) támogatta Zeman újraválasztási kampányát. Zeman második legnagyobb kampányadományozója egy másik Strnadhoz köthető vállalat, a Composite Components volt – ez a cég 1 millió koronát adományozott. A Zeman kampányát támogató adományok kétharmadát ennek a két cégnek az adományai tették ki.

Az euroszkepticizmusáról ismert Zeman, aki szívélyes kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel, a múlt heti cseh köztársaságielnök-választás második fordulójában a szavazatok 51,36 százalékát szerezte meg. Kihívójára, a korábbi vegyészmérnök-professzor Jiří Drahošra a választók 48,63 százaléka szavazott.

Strnad nagylelkűsége arányos azzal, hogy milyen közel került a tűzhöz – azaz a szókimondó államfőhöz. Zeman nyilvánosan támogatta a honvédelmi iparágat, és tavaly márciusban meglátogatta Strnad egyik cégét, az Excalibur Army-t.

Tavaly novemberben Strnad egy üzleti delegáció részeként Oroszországba utazott Zemannal, és az útról egy szerződéssel tért vissza: megállapodtak, hogy Uljanovszkban egy repülőgép-karbantartó hangárt fog építeni és üzemeltetni.

Zeman egyébként nyilvánosan kritizálta hazája fegyverellenőrzési szabályozását: panaszkodott, hogy megfojtják az üzletet az olyan intézkedések, amelyek tiltják a fegyverexportot azokba az országokba, ahonnan azokat konfliktusövezetekbe lehet tovább exportálni.

Az ellenőrzésre irányuló erőfeszítések „helytelenül korlátozzák a cseh exportot embargó alatt nem álló országokba, azzal az ürüggyel, hogy fennáll a veszélye, hogy innen [az importot] tovább exportálják más, kevésbé biztonságos országokba,” nyilatkozta Zeman tavaly májusban.

A SIPRI fegyverügyi szakértője, Pietro D. Wezeman szerint a Cseh Köztársaság nagy mennyiségű fegyvert exportál olyan országokba, mint Irak, Szaúd-Arábia és Nigéria.

Az újságírók nem találtak rá bizonyítékot, hogy a cseh üzletemberek által Albániában vásárolt lőszereket a fent említett országokba, vagy más, potenciálisan kényes országokba szánnák exportra. Úticéljuk – egyelőre – ismeretlen.

Ám a puszta tény, hogy ezek a tranzakciók végbementek, és egészen mostanáig nem kaptak nyilvánosságot, felhívja rá a figyelmet, hogy milyen titkolózás övezi a mai napig a fegyverkereskedelmet Európa kellős közepén.

Szerzők: Aubrey Belford, Saska Cvetkovska, Pavla Holcová, Maja Jovanovska, Pavle Petrović, és Lindita Çela. A cikk elkészítésében közreműködött: Aleksandra Denkovska és Sinead Carolan. A cikk a BIRN Albániával, a Cseh Oknyomozó Újságírásért Központtal, a Bűnözésről és Korrupcióról Jelentő Központtal (KRIK), és a NOVA TV-vel együttműködésben készült. Fordította: Orosz Kata Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja. 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom