A gazdag migránsoknak nem állta útját kerítés: így működtek a letelepedési kötvények Magyarországon

hungary3GV

 

Orbán Viktor miniszterelnök nem kertel, ha a bevándorlásról van szó. Februárban sem volt ez másképp, amikor a megyei jogú városok közgyűlésén azt mondta: a sokszínűség nem érték. A hallgatósága pontosan tudta, hogy mire gondol, hiszen már két éve folyamatosan azt halljuk a kormánytól: nem látja szívesen sem a bevándorlókat, sem a menedékkérőket. Az Orbán-kormány minden fronton beleállt ebbe a harcba. Szembeszállt az Európai Unió döntésével, amely közel 1300 menekült befogadására kötelezte volna. Mint az Átlátszó kiderítette, a kormány tavaly 12 milliárd forintot költött a Soros- és bevándorlás-ellenes propagandára.

 

 

Ám a magyar kormánynak semmi baj a bevándorlókkal, legyenek ők bármilyen vallásúak vagy legyen bármilyen a bőrszínük, ha van elég pénzük. A 2013-ban indult letelepedésikötvény-program ugyanis lehetőséget adott unión kívüli polgároknak, hogy magyar letelepedési engedélyt szerezzenek.

A belügyminisztérium közlése szerint a program 2017 márciusi felfüggesztéséig 24 ezer fő érkezett hazánkba ezzel a programmal, többségük Kínából. Ez majdnem hússzor annyi, mint az Orbán-kormány által oly hevesen ellenzett, az uniós kvóta alapján hazánkra jutó 1300 menekült.

A magyar letelepedési engedélyre pályázóknak először 250 ezer euró értékben kellett ötéves magyar államkötvényt venniük. Az összeget később 300 ezer euróra emelték. A botrányos programot tavaly márciusban függesztették fel.

Az OCCRP riporterei és partnerszervezetei, illetve a Transparency International egy tucat országban vizsgálták meg, hogyan működnek ezek a programok, amelyek azoknak kedveznek, akik egyébként is a legjobb kapcsolatokat ápolják a hatalmasokkal. Az Átlátszó foglalta össze a magyar letelepedési kötvények rendszerének visszásságait.

Ám a magyar letelepedésikötvény-program nem azért váltott ki felháborodást, mert a magyarok attól féltek volna, hogy a betelepülő külföldiek veszélyt jelentenek rájuk. Nem az – egyébként hevesen szított – idegenellenesség miatt kellett felhagynia vele a magyar kormánynak.

A programot azért kellett felfüggeszteni, mert sokan úgy vélték: a rendszer a korrupció melegágya, hiszen a letelepedni vágyók nem közvetlenül a magyar kormánynak fizettek, hanem öt közvetítő cég egyikének – amelyek zsíros profitra tettek szert az üzleten.

A legtöbb ország, amely pénzért állampolgárságot vagy letelepedési engedélyt kínál, közvetlenül lép kapcsolatba a jelentkezőkkel.

Kapcsolódó cikkeink

Aranyvízumok és letelepedési kötvények: a gazdagok számára nyitva vannak a határok

Cannes másképp: luxus, aranyvízumok és orosz kuncsaftok

Az öt közvetítő cég közül négyet ráadásul offshore adóparadicsomokban jegyeztek be, így nem lehet megállapítani, kik a valódi tulajdonosaik. A magyar sajtónak és civil szférának közvetett módon sikerült egyes cégeket Habony Árpád, illetve Rogán Antal köreihez kötnie.

A közvetítőcégek pedig hatalmas profitra tettek szert: a kormány is adott nekik jutalékot a kötvények árából, és még 40-60 ezer eurónyi közvetítői díjat is felszámolhattak.

Az Átlátszó összesítése szerint a közvetítők a program három éve alatt közel 100 milliárd forintot kaszáltak, ám az offshore háttér miatt nem tudjuk, ez a pénz végül kié lett.

Magyarország veszített az üzleten

A magyar program “különlegessége”, hogy míg a közvetítő cégek óriási összegeket kerestek vele, addig a magyar állam – azaz az adófizetők – buktak rajta. A magyar kormány ugyanis két százalékos kamatot fizetett az ötéves kötvények után. Ám 2015 óta a nemzetközi pénzpiacokon már ennél olcsóbban is pénzhez juthatott az állam, azaz jobban járt volna, ha simán kölcsönt vesz fel.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője az Átlátszónak úgy fogalmazott: a magyar letelepedési kötvényprogram különleges volt, de nem jó értelemben.

“Az ilyen programok miden országban kicsit zűrösek” mondta, ám minden ország úgy szabja meg a feltételeket, hogy azzal jól járjon.

Amelyik országnak például összeomlott a nehézipara, az azt kéri, oda fektessen be a letelepedni vágyó. Ha valahol egy ország nyakán maradtak bedőlt ingatlanfejlesztések, azt kéri, ott vegyenek meg házakat vagy lakásokat. Esetleg eladhatatlan kötvényeket sóznak rá a külföldiekre. “Ők sem kérdezik, honnan van a pénz, de mindenképpen kérnek valamit cserébe a letelepedési engedélyért” mondta.

Magyarországon nem ez volt a helyzet.

Nemzetbiztonsági kockázatok

A Fidesz kritikusai felvetették, hogy minden bizonnyal nemzetbiztonsági kockázata is van annak, ha több mint húszezer külföldit beengedünk az országba. Az LMP-s Demeter Márta egy 2016 nyári sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a Fidesz “pénzért adja el hazánk biztonságát”.

Hozzátette, hogy a sajtóhírek szerint bűnözők is vásároltak letelepedési kötvényeket, ezért felszólította a kormányt, hogy azonnal függesszék fel azok forgalmazását, illetve vizsgálják ki és hozzák nyilvánosságra az eddigi vásárlók személyét.

A Belügyminisztérium minderre egy közleményben válaszolt, és úgy fogalmazott: a vádak alaptalanok; azok, akik letelepedési kötvény vásárlását kérelmezik, négyszeres szűrőn esnek át: ellenőrzi őket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a rendőrség.

Ám a Magyar Nemzet akkoriban arról írt: egy korábban jogerősen elítélt orosz állampolgár is letelepedési engedélyhez jutott. Ő a magyar hatóságokat úgy játszotta ki, hogy a karib-tengeri adóparadicsom, Saint Kitts és Nevis hatóságától szerzett be erkölcsi bizonyítványt.

(Érdekesség, hogy épp Saint Kitts és Nevis “találta fel” harminc évvel ezelőtt a pénzért osztogatott vízumok rendszerét, amely később dollármilliárdos üzlet lett és amelynek mintájára a magyar letelepedésikötvény-programot is felépítették.)

Kapcsolódó cikkeink

A közvetítők 3 év alatt közel 100 milliárd forintot kaszáltak: búcsú a letelepedési kötvénytől

Letelepedési kötvény: a „jó bevándorlók” pénzt hoznak az offshore-konyhára

Töröcskeitől a Sólyom Airwaysig: a letelepedési kötvények titokzatos útja

Újabb cég árulhatja a magyar letelepedési kötvényt Ázsiában

A magyar programban már annak legelejétől fontos szerepet játszott a politika. A letelepedésikötvény-program tervezetét Rogán Antal nyújtotta be a Parlamentben, majd az Index szerint egy Rogánhoz közel álló jogi iroda szövegezte meg a letelepedési kötvények forgalmazásáról szóló jogszabálytervezetet.

Ráadásul Rogán volt annak a parlamenti bizottságnak az elnöke, amely végül rábólintott arra, mely cégek árulhatják a letelepedési kötvényeket.

A kötvényeket eredetileg nyolc, később azonban már csak öt cég árulhatta; háromnak visszavonták az engedélyét. Az öt cég közül az Arton Capital Hungarynek volt különleges szerepe, hiszen a többi cég csak bizonyos földrajzi területeken árulhatta a kötvényeket (azaz földrajzi monopóliumuk volt).

Ligeti Miklós hangsúlyozta az Átlátszónak: az Arton volt az egyetlen, amely nem offshore hátterű cég, hanem Magyarországon jegyezték be, és az egyetlen, amely bármilyen EU-n kívüli állampolgárnak adhatott el letelepedési kötvényt.

Azok a külföldiek ugyanis, akik nem a saját országukba kijelölt cégnél akartak kötvényt vásárolni, Magyarországra utazva az Artonnál is megtehették ezt.

“Ez egyfajta bónusz volt az Arton számára” mondta Ligeti. “Hiszen a külföldiek úgy tudtak magyar kötvényt venni, hogy ez saját országuk hatóságai előtt rejtve maradt. Egy kínai állampolgár például mondjuk Magyarországra utazhatott egy turistacsoporttal, majd megvehette a kötvényeket Budapesten is.”

írta: Kőműves Anita. Az eredeti, angol nyelvű cikk az OCCRP oldalán jelent meg. A letelepedési kötvényekről és aranyvízumokról készült teljes cikksorozat itt olvasható angolul.

 

tetszett_a_cikk3

 

  • sanyibácsi lánya

    zseniális 😀

  • Tomi

    :-) Én 1% helyett inkább egy fésűt ajánlanék fel, esetleg egy olcsóbb fodrászt, de akkor bannert kérek.

  • Retek

    ZSENI LOLLER :DDDDD

  • greeniusz

    Zsidó-bolsigecik

  • ukotaf

    Gyűlölni? Ez túl szélsőséges. Talán nem kedvelnek Titeket. Az más, de a gyűlölet gyűlöletet szül, “mint gyermek anyja kebelébe”. Bocs. Nem értek egyet. Tisztelettel.

  • Varga Gábor

    Jó.

  • John

    Ama hajviseletek. 😀

  • Péter István

    Rágalom, hazugság és gyalázkodás, plusz egy kis butaság. Például, a letelepedési kötvény a befektetés körébe tartozik, a vásárló befektetőnek tekinthető, aki egyébként sem kuncsorog segélyért és lakásért.

    • Efhetven

      Rendben. Akkor te hidd ezt.

    • Zoli

      Abban az esetben igazad lenne, ha közvetlenül vásárolt volna állampapírt, offshore közvetítő cégek nélkül.

    • kekszmániás

      Magadat lájkolod ? hisz ez önszopás!

  • Vidéki

    Letelepedési programok módos külföldieknek Európában
    Írta: Haszon – Készült: 2016. január 04.
    Angolul “residency by investment” programoknak nevezik ezeket, lényegük az, hogy vagyonos külföldek befektetnek az adott államban és ezért cserébe engedélyt kapnak arra, hogy ott éljenek és tevékenykedjenek. Ezek a befektetők nem válnak állampolgárrá rögtön, ez a kérdés országtól függ. Van, ahol akár egy év alatt is megszerezhetik az útlevelet (mint Bulgáriában), de
    MAGYARORSZÁGON 8 ÉV, SVÁJCBAN PEDIG 12 ÉV AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ESKÜIG, a befektetett pénztől függetlenül.

    Index – Gazdaság – Megvan, mennyien érkeztek a letelepedési …
    https://index.hu/…/megvan_mennyien_erkeztek_a_letelepedesi_kotvenyprogrammal/
    2017. dec. 7. –
    Magyarországon mindösszesen 6538 ilyen külföldi személy van.

    Ez egyáltalán nem olyan súlyos ügy, mint amit az ENSZ-ben is követelnek, hogy mindenki akinek eszébe jut, bárhol, bármikor letelepedhessen.

    Óriási káoszt okozna, ha mindenki akinek eszébe jut, bárhol, bármikor letelepedhetne.

    Példáául Svájcban magas az életszínvonal, Bangladeshben viszont alacsony. Bangladesh népessége 2017 nyarán a becslések szerint 165 millió fő.

    Mi lenne, ha a 165 millió betódulna Svájcba?

    Még az óriási erőforrásokkal rendelkező, hatalmas terűletű Egyesült Államok sem tudna elviselni egy ilyen népvándorlást.

    anitakomuveshez képest sokkal kisebb számokról tud az Index 2017. dec. 7-i száma.

    “Több mint fél évvel a letelepedési kötvényprogram felfüggesztése után a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) kiadta, hogy 6538 külföldi személy kapott letelepedési engedélyt befektetőként és további 47-en tartózkodási engedélyt, írja a Magyar Nemzet közérdekűadat-igénylésre hivatkozva.”
    “A BMH szerint például 6585 külföldi befektetői státuszban kapott letelepedési engedélyt, miközben a közvetítő cégek 6570 ember után jegyeztek le letelepedési állampapírt. A programmal messze döntően kínaik érkeztek, akik jellemzően nem maradtak nálunk, csak az EU-ba akartak bejutni. Számottevőbb arányban még főleg oroszok érkeztek így az unióba. “