Bezárás
Dubaj

A dubaji ingatlanpiac mágnesként vonzza a bűnözőket a világ minden tájáról

A dubaji emirátus – az Egyesült Arab Emirátusokat alkotó hét emirátus egyike – nemrég még a világ egyik legsivárabb és legbarátságtalanabb területe volt, ám a közelmúltban extravagáns metropolisz lett belőle. A London és Szingapúr között félúton elhelyezkedő, repülővel másfél milliárd ember számára könnyedén megközelíthető Dubaj sikertörténete elválaszthatatlanul összefonódik a szervezett bűnözés és korrupció globális terjeszkedésével.

Legyen szó afrikai konfliktuszónából kicsempészett aranyról, az Al-Kaida és az ISIS pénzelésének megkönnyítéséről, vagy szervezett bűnözői csoportok (mint például az indiai Dawood-banda) segítéséről, Dubaj titokzatos offshore rendszere szerepet játszik szinte minden nemzetközi korrupciós botrányban.

A Tax Justice Network nevű nemzetközi civil szervezet által összeállított, a világ joghatóságait átláthatóság szempontjából összehasonlító listán Dubaj a kilencedik helyen szerepel – azaz egyike a pénzügyi tranzakciókat, ügyleteket legjobban titkoló területeknek.

Dubajt a transzparencia hiánya és a gyenge szabályozás tette vonzóvá a szervezett bűnözői csoportok, terroristák, és önkényurak számára – no meg a tény, hogy a helyieket látszólag nem érdekli a Dubajba érkező pénz eredete.

Az emirátus egyablakos ügyintézőközpont, ahol a világ gazdagjai egy helyen tudnak adót kerülni, szankciók alól kibújni, pénzt mosni, vagy az otthoni rendőrség és adófizető polgárok elől vagyonukat elrejteni.

A C4ADS nevű nonprofit szervezet megszerzett egy ingatlanügynökségek által összeállított, dubaji ingatlantulajdonosok adatait tartalmazó adatbázist, amelyet az OCCRP rendelkezésére bocsátott. A kiszivárgott adatokból kiderül, hogy Dubaj menedéket nyújtott szervezett bűnözői csoportok tagjainak, törvényszegőknek és egyéb kétes alakoknak, akik különböző “feketelistákon” szerepelnek.

Kérdés nélkül

Szakértők szerint Dubajban nagyon egyszerű ingatlant vásárolni, hiszen alig tesznek fel kérdéseket, és lényegében nem világítják át a vásárlók hátterét és nem kérdezi, honnan van a pénzt az ingatlanra.

Az OCCRP hét különböző ingatlanközvetítő irodát keresett fel Dubajban és potenciális ügyfélnek adta ki magát, hogy tesztelje: tényleg félvállról veszik-e a szabályokat.

Minden ingatlankereskedő azt mondta, hogy jobban örülne, ha a vevő készpénzben fizetne, és megjegyezték, hogy semmilyen szabálynak vagy követelménynek nem kell megfelelnie az ingatlanvásárláshoz, csak legyen fizetőképes. Az ingatlanügynököket hidegen hagyta, honnan származik a pénz.

Külföldiek a dubaji speciális befektetési zónákban vásárolhatnak ingatlanokat. Ehhez nincs szükség állami engedélyre, a papírmunka is minimális. Ez különösen vonzóvá teszi Dubajt azok számára, akik nem tudnak egykönnyen bejutni az európai vagy amerikai ingatlanpiacra.

Szintén vonzó, hogy Dubajban minden titokban marad. A vagyontárgyak eredetét ritkán ellenőrzik, és nyomon követhetetlen céges számlákon keresztül, átutalással is lehet ingatlant vásárolni.

„Lehetetlen, hogy az Ön hazájának a kormányával információkat osszanak meg. Egy másik ország kormányának nagyon sokba kerülne, hogy megpróbáljon adatokat kérni [a Dubajban vásárolt ingatlanról]. Nem fognak választ kapni” magyarázta az OCCRP muanktársának egy dubaji ingatlanügynök.

Pénzmosás az ingatlanpiacon

A nemzetközi bankrendszeren keresztül egyre nehezebb illegális pénzeket mozgatni, ám szinte semmi nem szabja gátját az ingatlanpiaci pénzmosásnak.

Louise Shelley, az amerikai George Mason Egyetem terrorizmussal, nemzetközi bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó központjának igazgatója szerint más gazdasági ágazatokban a pénzmosás költsége akár a teljes összeg tíz-húsz százalékát is kiteszi – ezzel szemben az ingatlanbefektetésekből még nyereség is származhat.

Dubaj egyik legjelentősebb ingatlanfejlesztő cégének korábbi értékesítési képviselője elmondta az OCCRP-nek, hogy a cég, amelynek dolgozott, kamu ingatlanvásárlási ügyletekkel segítette a gazdagokat a pénzmosásban.

A módszer a következő volt: az ügyfelek besétálnak az ingatlanirodába egy több millió dollárral megtömött bőrönddel. “Vásárolnak” egy ingatlant, majd néhány hét múlva visszavonják a tranzakciót. Az összeget egy bankon keresztül térítik vissza, ezzel lényegében tisztára mosva a pénzt.

Az egykori értékesítési képviselő szerint egy esetben a fejlesztőcég négy épületet adott el 800 millió dirham (kb. 1,8 milliárd forint) összértékben. A tranzakciót egy héttel később visszavonták.

Az ügylettel mindenki jól járt: az ügyfél a cégnek harminc-negyven százalékos jutalékot fizetett. A jutalék öt százaléka a brókerhez, egy százaléka az értékesítési képviselőhöz, a fennmaradó összeg pedig a dubaji uralkodócsaláddal szoros kapcsolatban álló cégtulajdonoshoz került.

Az egykori értékesítési képviselő szerint a kollégái nem vettek tudomást a gyanús ügyletekről. “Ha piszkos is a pénz, senkit nem érdekel. A pénz az pénz. És ők így is, úgy is megkapják a jutalékjukat.”

Bűnözők paradicsoma

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma az elmúlt évtizedben a szervezett bűnözés számos orosz és eurázsiai nagykutyáját tette feketelistára. A kiszivárgott adatokból kiderült, hogy közülük sokaknak van ingatlana Dubajban.

Kamcsibek Kolbajevet az Egyesült Államok 2012-ben tette feketelistára, mivel tagja volt a Bratszki Krug (Fivérek Köre) nevű csoportnak, amelyet az Obama-adminisztráció nemzetközi szervezett bűnözői csoportnak minősített. Az amerikai pénzügyminisztérium sajtóközleménye szerint Kolbajev felügyelte a bűnözőcsoport közép-ázsiai tevékenységét, beleértve a kábítószer-kereskedelmet is.

Az OCCRP által feldolgozott adatbázisban Kolbajev neve is szerepel, méghozzá egy, a dubaji jachtkikötőben található lakással összefüggésben.

Sír Hán Fárnúd és Halilulla Fruzi az afgán Kabulbank vezetői voltak. 2010-ben, a bank csődje után egy évvel mindkettőjüket letartóztatták, és az afganisztáni GDP tíz százalékának megfelelő összeg sikkasztásával vádolták meg őket. A kiszivárgott adatokból kiderült, hogy 2014 és 2016 között Fárnúd és Fruzi nevéhez szintén köthetők voltak dubaji ingatlanok.

A riporterek megkeresésére a dubaji területrendezési igazgatóság képviselője azt mondta, hogy ők mindenben a törvényeknek megfelelően, valamint “a nemzetközi béke elősegítését, a szervezett bűnözés felszámolását, és a terrorizmus finanszírozásának leküzdését célzó nemzetközi szabályozással összhangban” járnak el.

Írta: Karina Shedrofsky

Fordította: Orosz Kata

Az eredeti, angol nyelvű összeállítás cikkeit itt olvashatja.

A nyitókép David Rodrigo munkája (Unsplash.com/OCCRP).

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom