Bezárás
Drogkereskedelem

Banánok és ananászok közé rejtve szállította a kokaint az olasz maffia a holland kikötőkbe

Az idén meggyilkolt szlovák újságíró, Jan Kuciak egy nemzetközi csapat tagjaként külföldi kábítószercsempészek után nyomozott, akikről azt gyanították, hogy Szlovákiában mossák tisztára a piszkos pénzt. A csapat Kuciak halála után is folytatta a nyomozást, amelyből egy nemzetközi, az olasz maffiával is kapcsolatban álló kábítószerkereskedő-hálózat működésére derült fény. A belgiumi székhelyű, Hollandiában is működő szervezet Costa Rica-i és kolumbiai beszállítók segítségével, gyümölcsszállítmányokba rejtve csempészte a kokaint Latin-Amerikából Nyugat-Európába.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A Raak (hollandul „meglepetésszerű támadás”) néven futó, kokaincsempészetre összpontosító nyomozás több mint négy évig elhúzódott, 34 vádlottat érintett. A vizsgálat következtében több mint nyolcmillió euró (több mint két és fél milliárd forint) értékben foglaltak le készpénzt, kábítószereket, autókat és fegyvereket. A nyomozás 2017. február elsején ért véget.

A Belgium egyik legnagyobb drogpereként is emlegetett ügy fő vádlottja Silvio Aquino volt. Az Aquino család a rotterdami kikötőn keresztül hozta Európába a kokain nagy részét.

Silvio Aquino a flandriai Maasmechelen városában született és nevelkedett; apja olasz volt. Már fiatalon a globális kábítószerkereskedelem kulcsszereplőjévé vált.

Aquino egyik fontos támasza szlovák felesége, Silvia Lišková volt, akit beavatott a munkájába, és aki élvezte a tiltott bevételekkel járó előnyöket. A pár egy fényűző villában élt Maasmechelenben.

A belga-holland határ közelében fekvő Maasmechelen nagyszerű központnak bizonyult. A határ közelsége megnehezítette a rendőrség számára, hogy nyomon kövesse a banda határokon átívelő tevékenységét. Az Aquino családnak sikerült nagy mennyiségű készpénzt felhalmoznia és drága villákat vásárolnia, miköben szinte semmilyen hivatalos bevétellel nem rendelkeztek.

Nem hivatalos bevételük azonban annál több volt. A legutóbbi belga perben az ügyészek becslése szerint az Aquino család 2 400 kiló kokaint importált csak az alatt a nyolc hónap alatt, amíg a rendőrség megfigyelte őket. Ha a kokain átlagos eladási árát vesszük (27 500 euró, azaz körülbelül kilencmillió forint per kiló) és ebből levonjuk azt az összeget, amit a kokainért vélhetőleg fizettek, akkor ebben az időszakban a szervezet közel ötmilliárd forintot kereshetett az ügyleten.

A rotterdami kikötő, amelyen keresztül az Aquino család behozta a szállítmányokat, évente közel 11 millió konténert kezel.

A vámtisztviselők csak ötvenezer konténert, azaz a teljes forgalom kevesebb mint fél százalékát vizsgálják meg – így pedig logikus, hogy ez tökéletes pont a kábítószer behozatalára.

Az újságírók által látott nyomozati anyagokból kiderült: akármilyen kicsi is az ellenőrzés esélye, az Aquino-csoport még ezt is minimalizálta.

Bűntársak a kikötőben

Az Aquino-banda tevékenységének egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a kokaint banánszállítmányokban csempészték be Kolumbiából. A gyümölcs felgyorsította a konténerek áthaladását a vámellenőrzésen: a kikötői tisztviselőknek nincs mindig ideje, hogy alaposan megvizsgálják az összes ilyen rakományt, hiszen ezzel azt kockáztatnák, hogy tonnaszámra megromlik a termék.

A bírósági iratok szerint a kábítószerkereskedő-hálózatot az antwerpeni kikötő két munkása segítette: Marinus Simons és Sabine Nestor, egy belga pár, akik tájékoztatták Aquino embereit a szállítmány helyzetéről.

Az ügyészség irataiból kiderül, hogy Simons és Nestor “vámellenőrzésen átesett” címkével látta el a konténert, ami így nem keltett gyanút, amikor megérkezett a következő állomásra, Rotterdamba.

A konténereket általában Aquino egyik megbízható embere vette át és szállította el a kikötőből. A rendőrségi megfigyelés ideje alatt végig Ivan Grobben volt a sofőr, egy belga férfi, akit Aquino pénzelt. Grobben két kisteherautó kíséretében szállította a kokaint és a banánt Rotterdamból Belgiumba.

2013. március 15-én, nyolc hónapos megfigyelés és nyomozás után a rendőrség megállította Grobben autóját, a férfit letartóztatták, a rakományát pedig – 330 kilogramm tiszta kokaint – lefoglalták.

A művelettel egyidőben az ország egész területén tartóztattak le Aquino-bandatagokat, köztük Silvio Aquino két testvérét, Mariót és Rafot, valamint magát Silviót is. Az Aquino-fivérekkel együtt feleségeiket és tettestársaikat is letartóztatták. A három évig tartó tárgyalás végén Mariót és Rafot hat és tíz év börtönre ítélték. Grobbent, Simonst, és Nestort szintén börtönbüntetésre ítélték.

A kartell irányítója, Silvio Aquino nem érte meg a tárgyalás végét: egy emberrablási kísérlet közben, ami balul sült el, meggyilkolták. A gyilkossággal a boszniai Hamidovic banda tagjait vádolják, akiket bírósági források szerint adósságot behajtani küldött valaki, akinek Silvio a kokainszállítmányokért tartozott.

Pénzmosás a Tátrában

A kábítószercsempészek számára állandó gond, hogy az illegálisan megkeresett összegeket hogyan tudják tisztára mosni és mindennapos használatra hozzáférhetővé tenni. A halála előtt Jan Kuciak pontosan ezen a szálon dolgozott: hogyan próbálta meg Silvio Aquino tisztára mosni a kábítószereken keresett pénzt.

A szlovákiai Tátrai Nemzeti Park szélén, egy Stará Lesná (Felsőerdőfalva) nevű kis faluban található egy  Kontakt Wellness nevű üdülőhely. Aquino felesége, Silvia Lišková révén ismerte a helyet, az asszony ugyanis valamikor a faluban lakott és a Kontakt Wellness hotelben dolgozott.

A belga ügyészség szerint Aquino 2012 szeptemberében felajánlotta, hogy megvásárolja a Kontakt Wellness hotelt tulajdonosától, a Slovački Kontakt M nevű cégtől. A cég részvényese egy helyi üzletember, Pavol Miskov volt. Az ügyészség szerint Aquino hárommillió eurót ajánlott az üdülőhelyért.

Papíron egy könyvelő, egy bizonyos Vezio Di Passio volt a vevő. Ezt a bíróság később jogellenesnek ítélte, mivel Di Passio egy bűnszervezet nevében járt el. Di Passiót végül felmentették a pénzmosás vádja alól, de bűnösnek találták bűnszervezeti tagság vádjában.

Úgy tűnik, hogy Aquino a hotelt megvásárlása után műveleti központnak használta Szlovákiában. A belga ügyészség szerint 2012-ben és 2013-ban Aquino többször is elküldte feleségét vagy Grobbent, a megbízható sofőrt, hogy pénzt vigyenek Belgiumból a hotelba.

Zavartalanul folyik a gyümölcs- és kokainkereskedelem

Mivel a belga rendőrség művelete csak Belgiumra korlátozódott, nem tudták felderíteni az Aquino-csoport minden kapcsolatát.

Az ügy egyik, teljesen soha fel nem térképezett szereplője a Fruitpoint BV, egy holland gyümölcsimportőr-cég, amelynek a dokkján az Aquino-csoport emberei átvették a kábítószert rejtő konténereket.

A Fruitpoint vagyoni eszközeinek értéke több millió euró, de a honlapja nincs befejezve, és úgy tűnik, hogy a cégnek csupán egyetlen alkalmazottja van.

Az újságírók által megvizsgált szállítási adatok szerint a cég 2016-ban ananászszállítmányokat fogadott a Comercializadora de Pina nevű Costa Rica-i cégtől. Ezt a céget már többször rajtakapta mind a Costa Rica-i, mind az olasz rendőrség, hogy kokaint tartalmazó gyümölcsszállítmányokat exportál Európába.

A gyümölcsbeszállító már legalább három rendőrségi műveletet átvészelt, amelyekben az olasz, Costa Rica-i, amerikai, és belga hatóságok is közreműködtek. A cég a mai napig működik.

Írta: Cecilia Anesi, Giulio Rubino, Pavla Holcova, és Jan Kuciak

A cikk elkészítésében közreműködtek: Pieter Huyberechts és Jelter Meers

Fordította: Orosz Kata

Az erdeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja.

A kiemelt képen Silvio Aquino látható; a montázs Edin Pasovic (OCCRP) munkája. 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom