Bezárás
Maldív-szigetek

Teljes szigeteket loptak el politikusok a Maldív-szigeteken: pályáztatás nélkül adtak területet szállodaláncoknak, majd zsebre tették a pénzt

Valószerűtlenül kék tenger, homokos tengerpart, napsütés: a Maldív-szigetek első ránézésre egy földi paradicsomnak tűnik, ami hatalmas lehetőséget jelent a turizmus számára. Ám a sok pénz sötét ügyletekre csábít egyeseket: az OCCRP riporterei olyan dokumentumokhoz jutottak hozzá, amelyekből kiderült, hogy a Maldív-szigetek politikai vezetői illegálisan adtak bérbe teljes szigeteket nemzetközi turisztikai cégeknek. Az így befolyt pénzt pedig szétosztották egymás között.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A Maldív-szigetek az Indiai-óceánban fekszik, népessége csupán 350 ezer fő. Az ország ezernél is több szigetből áll. Az elmúlt néhány évtizedben fellendülő idegenforgalom radikálisan megváltoztatta a szigetországot, amelynek korallzátonyait a tengerészek korábban elkerülték. 2016-ra a Maldív-szigetekre látogató turisták száma elérte az évi 1,3 milliót.

Az OCCRP újságírói olyan dokumentumokhoz jutottak hozzá, amelyek többmillió dolláros kárt okozó csalást bizonyítanak: helyi politikusok több tucat szigetet adtak bérbe befektetőknek nyilvános pályázat nélkül, a bevételt pedig ellopták.

A kiszivárgott anyagok között olyan új bizonyítékok is szerepelnek, amelyek arra utalnak, hogy a Maldív Köztársaság tekintélyuralmi kormányzást folytató volt elnöke, Abdulla Jamín is érintett a botrányban. [A fordító megjegyzése: a Maldív-szigeteken 2018. szeptember 23-án tartottak elnökválasztást, amelyet Jamín elveszített.]

Az illegális ügyletek legfontosabb szereplője a szigetország egykor nagy befolyással bíró turisztikai minisztere, Ahmed Adíb volt.

Adíb volt a kivitelezője annak a megvesztegetésen és befolyással üzérkedésen alapuló rendszernek, amelynek keretében 80 millió dollárral (körülbelül 22 milliárd forinttal) rövidítették meg az államot.

Az OCCRP újságírói kiszivárogatatott, illetve nyilvános dokumentumokból gyűjtöttek információt több mint ötven olyan szigetről és lagúnáról, amelyeket a 2014 és 2015 között adtak bérbe. Az üzleteket nyilvános pályázat nélkül kötötték meg, ezért illegálisak.

A Maldív Köztársaság számvevőszékének korábbi elnöke, Nijaz Ibrahim szerint a kiszivárgott dokumentumokból arra lehet következtetni, hogy mindenki – a kormánytól kezdve a helyi üzletembereken át a külföldi befektetőkig – fittyet hányt a turisztikai törvénynek az 1970-es évek óta érvényben lévő azon cikkelyére, amely kiköti, hogy az állami tulajdont képző szigeteket csak nyilvános pályáztatással lehet bérbe adni.

Nijaz szerint, aki 2016-ban halálos fenyegetések miatt elmenekült a szigetországból, a Maldív-szigeteken területet bérlő turisztikai nagyvállalatoknak – mint például a Waldorf Astoria, a Westin, és a Meliá szállodaláncoknak – kötelessége ellenőrizni, hogy a nevüket viselő, paradicsomi üdülőhelyekhez törvényesen és etikusan jutottak-e hozzá.

A bukott miniszter

A Maldív-szigetek egykori diktátora, a harminc éven át uralkodó Maumún Abdul Gajúm idejében a turisztikai engedélyeket nagyrészt a hatalomhoz közel állók megjutalmazására használták. Ebben az időben vezették be azt az azóta is használt üzleti modellt, hogy egy-egy szigetet vagy lagúnát egyetlen üdülőhelyüzemeltetőnek adnak bérbe. Ez a modell a kisvállalkozókkal szemben a nagybefektetőknek kedvezett.

Gajúmot 2008-ban, az ország első demokratikus választásán leváltották. Gajúm féltestvére, Abdulla Jamín elnök 2013-ban került hatalomra.

Jamín elnöksége alatt a 36 éves Ahmed Adíb pályája üstökösként látszott felívelni. Adíb 2013 előtt turisztikai miniszterként dolgozott egy korábbi kormányban, és Jamín első kabinetjének is tagja lett. 2015-ben előléptették, így a miniszteri poszt mellett alelnökként is szolgált.

Adíb és Jamín azonban nem sokkal később összekülönböztek. 2018 szeptemberében Jamín yachtján robbanás történt; a robbanásban az elnök felesége megsérült. A kormány az állítólagos gyilkossági kísérlettel Adíbot vádolta. A férfit lemondásra kényszerítették, és terrorizmussal vádolták meg.

Adíb bukásával derült fény arra, hogy a politikus egészen a Jamínnal való látványos szakításáig széles körben üzérkedett a befolyásával.

Ezután Adíb és legfontosabb szövetségesei ellen vádak sokaságát emelték korrupciós ügyekben, és a volt minisztert 2016-ban bűnösnek találták. Ahmed Adíb jelenleg is börtönben ül.

A bírósági ügyek és egy 2016 hivatalos ellenőrzés nyomán körvonalazódott az illegális ügylet, amelynek keretében az ország szigeteit kiárusították. Jelen cikk a 2016-ban nyilvánosságra került dokumentumokra, valamint újabb, azóta kiszivárgott dokumentumokra alapozva mutatja be a szigetek bérbeadásának történetét.

Hogyan lehet ellopni teljes szigeteket?

Grafika: OCCRP / Edin Pasovic

Az események középpontjában Ahmed Adíb állt, valamint barátja, Abdulla Ziját, aki a Maldives Marketing & Public Relations Corporation (MMPRC) nevű állami cég ügyvezető igazgatója volt. AZ MMPRC-t 2009-ben alapították, hogy a Maldív-szigeteket, mint idegenforgalmi célpontot külföldön népszerűsítse. Ám az állami cég hamarosan eredeti céljától eltérő szerepben találta magát: szigeteket lízingelt.

2014 májusától kezdődően a potenciális befektetők, akik magukénak akartak tudni egy darabkát a paradicsomból, egyszerűen csak megkörnyékezték a két tisztviselőt, vagy kapcsolatba léptek közvetítőikkel. A turisztikai minisztérium pedig ahelyett, hogy maga kötött volna bérleti szerződéseket, az MMPRC-n keresztül intézte a bérbeadást. A befektetők ezután az MMPRC-nek fizettek, teljesen kihagyva a turisztikai minisztériumot az üzletből.

Az államháztartás helyett Adíb és cimborái a pénz nagyrészét magánkézben lévő bankszámlákon helyezték letétbe. Többek között egy Scores of Flair nevű, a miniszter barátaiból álló zenekar számlájára is tettek letétbe pénzt.

Ezután a pénz egy részét állítólag Jamín elnökhöz lojális „postások” osztották szét országgyűlési képviselők, bírák, és gengszterek között.

Az ország korrupcióellenes bizottsága megállapította, hogy az elnök nevében vezetett bankszámlára egymillió dollárt utaltak át.

Eközben az állam szinte semmennyi pénzhez sem jutott az üzletekből. Egy 2016-os vizsgálat szerint közel 80 millió dolláros állami kár keletkezett. Néhány szerencsés befektető pedig többmillió dollárral kevesebbet fizetett egy-egy sziget lízingeléséért, mint amennyit szabályosan eljárva kellett volna fizetnie.

“Azok jártak jól, akiknek közvetlen kapcsolatuk volt a miniszterhez,” nyilatkozta az OCCRP-nek egy idegenforgalomban utazó, az egyik szigetbérlési ügyletben részt vevő üzletember, aki megtorlástól tartva anonimitást kért.

“Nyilvánvaló, hogy az elnök tudott a dologról”

Egy kormányhivatalnok, akinek közvetlen tudomása volt az ügyletekről, és aki megtorlástól tartva szintén névtelenséget kért, úgy nyilatkozott az OCCRP-nek, hogy az elnök maga is részt vett a bizniszben.

A Maldív-szigetek törvényei szerint ugyanis a lakatlan szigeteket a halászati és mezőgazdasági minisztérium felügyeli. Adíb rendszeresen kérte az elnököt, hogy adjon ki utasítást, amelynek alapján a lakatlan szigetek átkerülnek a turisztikai minisztérium felügyelete alá; ezeknek a kéréseknek az elnök rendszeresen eleget is tett.

Az újságírók által megszerzett, a turisztikai minisztériumból kiszivárgott iratok is ezt támasztják alá. A minisztériumban iktattak olyan leveleket, amelyek az elnöki hivatalból érkeztek, és legalább 24 szigetet adtak a turisztikai minisztérium kezelésébe.

Jamín nem válaszolt a riporterek kérdéseire. Ám idén szeptemberben egy helyi tévéinterjúban az elnök – a botrány kirobbanása óta először – elismerte, hogy engedélyezte a szigetek átadását Adíb minisztériumának azért, hogy bérbe adhassák azokat.

Az elnök úgy érvelte: mindé több üdülőhely van az országban, annál több lesz a költségvetés bevétele, azaz csökkenthető a hiány.

“Nem az a kérdés, hogy miért adták bérbe a szigeteket. A kérdés az, hogy mi történt a bevétellel. Erről az elnöknek nem volt tudomása. Az elnöknek arról volt tudomása, hogy a mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó szigetek átkerültek a turisztikai minisztérium felügyelete alá,” nyilatkozta Jamín, egyes szám harmadik személyben említve saját magát.

Az Adíbot leváltó új turisztikai miniszter nyilvánosan megtagadta a szigetek bérleti szerződéseinek visszavonását, azzal érvelve, hogy a megkötött üzleteket tiszteletben kell tartani.

Ennél is figyelemreméltóbb, hogy az elnökhöz lojális országgyűlési képviselők 2016-ban elfogadták a turisztikai törvény módosítását, amelynek értelmében többé nem követelmény a nyilvános pályáztatás. Ellenzéki politikusok szerint ez a lépés lényegében “legalizálja a korrupciót”.

Írta: Aubrey Belford és Zahína Rasíd

A cikk elkészítésében közreműködött: Aisha Kehoe Down

Fordította: Orosz Kata 

A jelentősen bővebb, eredeti, angol nyelvű összeállítást itt olvashatja.

Nyitó grafika: OCCRP

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom