Bezárás
Románia

Traktorok áfájával csaltak bolgár és román bűnözők: 1,2 millió eurót nem fizettek be

A romániai ügyészség szerint közel 1,2 millió eurós (kb. 380 millió forintos) kárt okozott a román államnak áfacsalással egy, a bolgár határ közelében működő szervezett bűnözői csoport. Az áfacsalási ügyben érintett hálózat 2012 és 2014 között közel kétszáz, az uniós vidékfejlesztési program keretében megvásárolt mezőgazdasági gépet importált Romániába, ám a behozott, ötmillió eurós összértékű gépek után nem fizették be az áfát.

Fizess elő az Átlátszóra!

Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom

A csalás lényege, hogy az uniós támogatásból megvásárolt mezőgazdasági gépeket Romániába importálják, aztán exportálják a szomszédos Bulgáriába, majd a gépeket visszavásárolják, és csak ezután adják el a tényleges vevőnek.

Ez a gyakorlat – amelyre lehallgatott telefonbeszélgetésekben a csalók csak „hólabda-módszerként” utaltak – lehetővé teszi, hogy a vevők névlegesen importőröknek minősüljenek, és így ne kelljen áfát fizetniük.

Az ügyészség szerint az adócsalást Románia legbefolyásosabb politikusához, Liviu Dragneához közel álló személyek követték el.

Az ügyben egy román cég és két, Dragneához köthető román állampolgár ellen emeltek vádat; az ügyet jelenleg a romániai legfelsőbb ítélő- és semmítőszéken tárgyalják. Ha elítélik őket, az alperesek akár tizenöt év börtönbüntetést is kaphatnak.

Visszautasíthatatlan ajánlat

Ion Popescu román gazda nem sokat teketóriázott, amikor 2014-ben lehetősége nyílt arra, hogy 19 000 eurót (több mint hatmillió forintot) spóroljon egy új, európai gyártmányú traktor vásárlásán.

Popescu az EU-s finanszírozású nemzeti vidékfejlesztési program keretében 78 000 eurós (kb. 25 millió forintos) támogatást kapott a traktor megvásárlására, ám a támogatás feltétele az volt, hogy a gazdának magának kell megfizetnie a traktor után az áfát. Akkoriban Romániában az áfakulcs 24 százalék volt.

Ekkor egy Proinvest nevű cég ajánlatot tett Popescunak. Az értékesítő azt mondta, a gazdának nem kell befizetnie az áfát, ha a traktort tőlük vásárolja meg.

Popescu kapva kapott az alkalmon, mert különben kölcsönt kellet volna felvennie, hogy be tudja fizetni a traktor után az áfát.

Mikor a traktor megérkezett, a papírokon az szerepelt, hogy a gépet nem a Proinvest importálta, hanem egy Fan Speed ​​nevű bolgár cég, nyilatkozta Popescu az OCCRP-partner RISE Project újságíróinak.

Egy határokon átívelő áfacsalás természetrajza

A traktoros áfacsalás folyamata

A csalásban érintett 193 jármű legtöbbjét Franciaországban, Németországban és Lengyelországban vásárolták, az EU nemzeti vidékfejlesztési programjából származó források felhasználásával.

Az EU-s fejlesztési pénzek csábító célpontnak bizonyultak. 2014-re összesen nyolcmilliárd euró (több mint 2 500 milliárd forint) állt Románia rendelkezésére, amit a földművelésügyi minisztériumon keresztül kellett kifizetni a gazdáknak és a cégeknek, amelyek a támogatásból vásárolt gépeket importálták.

A bűnözők megtaláltak a módját, hogy egy uniós szabályt kihasználva rátegyék a kezüket a támogatásra szánt pénzek egy részére.

Az uniós szabályozás szerint adómentesen lehet árukat behozni más EU-tagállamokból; az áfa csak akkor kerül felszámításra, és csak abban az országban, amikor és ahol az árut a végső fogyasztónak értékesítik.

Popescu esetében a jogszerű eljárás az lett volna, ha egy román cég importálja a traktort, eladja azt Popescunak, és átadáskor felszámít neki 24 százalék áfát, aztán az áfa összegét elutalja az adóhatóságnak és a pénzügyminisztériumnak.

Ám azzal, hogy a traktort – mint egy hólabdát – átgörgették a határon, a csalók olyan vámdokumentumokhoz jutottak, amelyekben az állt, hogy a gépet a bolgár cég importálta.

A svindli a viszonteladó fogalmán alapult. A szabályozás szerint az importőrnek nem kell addig áfát fizetnie, amíg el nem adta az árut a végső fogyasztónak – ebben az esetben a gazdának.

Ha a Proinvest közvetlenül a gazdáknak adta volna el a gépeket, akkor viszonteladónak minősült volna, és be kellett volna fizetnie az áfát. Ezért aztán a csalók olyan hamis számlákat gyártottak, amelyek azt mutatták, hogy a mezőgazdasági gépeket a Proinvest a bolgár Fan Speed ​​nevű cégnek adta el – ez a tranzakció pedig adómentes, mivel mind Románia, mind Bulgária tagja az EU-nak. A banda tagjai a mezőgazdasági gépeket átvitték a bolgár határon, hogy szert tehessenek a vámdokumentumokra, amelyek az adás-vétel tényét voltak hivatottak megerősíteni.

A Fan Speed ​​nevű cég ezek után olyan dokumentumokat kreált, amelyekben a román gazdákat viszonteladóknak, nem pedig végső fogyasztóknak tüntették fel, így a gazdák mentesültek az áfafizetési kötelezettség alól. Valójában persze a gazdák nem adták el a traktorokat senkinek, hanem megtartották őket.

Banki és egyéb dokumentumok azt mutatják, hogy a Proinvest a módszert reklámozta ügyfeleinek, akik cserébe a gépek árát a Fan Speed Bulgáriában vezetett ​​számláira utalták.

A Fan Speed egy Teleorman megyével határos észak-bolgár városban, az Unicredit Bulbanknál vezette a számláit. Innen a pénzt Romániába, a Proinvest számláira utalták; ezeket a számlákat a cég a BRD Bank teleorman megyei fiókjában, Alexandriában vezette.

Befolyásos politikus körébe tartoztak az áfacsalási ügy vádlottjai

A román ügyészség szerint a 2012 és 2014 között működő áfacsalási metódust egy olyan szervezett bűnözői csoport használta, amely kapcsolatba hozható Liviu Dragneával, az ország legbefolyásosabb politikusával.

Dragnea a jelenleg is kormányzó Szociáldemokrata Párt elnöke, a képviselőház elnöke, volt miniszterelnök-helyettes. 2014-ben Dragnea volt a három romániai alelnök egyike, és a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium vezetője.

A mérnök végzettségű Dragnea korábban magas közigazgatási tisztséget viselt a Bulgáriával határos Teleorman megyében, ahol az áfacsalók a hólabda-módszert alkalmazták.

Abban az időszakban, amikor a Proinvest a mezőgazdasági gépekkel kereskedett, a cég vezetője Dragnea egyik legközelebbi munkatársa, Marian Fiscuci volt. A román RISE Project és a bolgár Bivol oknyomozó újságírói központok munkatársai megtekintették annak a több száz lehallgatott beszélgetésnek a leiratát, amelyekből kiderül, hogy Fiscuci felügyelte a gépek áfamentes adásvételét.

A román ügyészség azt állítja, hogy a Fan Speed szerepe csupán az volt, hogy adásvételi dokumentumokat állítson elő, és a cég nem folytatott valós kereskedelmi tevékenységet, mivel nem rendelkezett az ehhez szükséges eszközökkel vagy irodákkal. A bolgár cégnek csak egy könyvelője volt, valamint egy ideiglenes parkolóhelyre szóló szerződése Nikopolban, a román határon található bolgár városban.

A Fan Speed ​​tulajdonosa Adrian Simionescu, aki korábban országgyűlési képviselő volt Romániában, és aki néhány befolyásos bolgár segítségével alapította meg a céget.

Évekkel korábban Simionescu a Szociáldemokrata Párt teleorman megyei szervezetének elnöke volt, valamint megyei pártelnökhelyettes még abban az időben, amikor Dragnea volt a párt teleorman megyei szervezetének elnöke.

Az ügyészség szerint az áfacsalási módszert egy Contexpert nevű cég segítségével dolgozták ki – az a cég volt a Proinvest könyvelője. A Contexpert tulajdonosa 2012-ig Dragnea korábbi személyi tanácsadója, Florin Tunaru volt, aki adóügyi tanácsokkal látta el Simionescut és Fiscucit.

Tunaru 2012 és 2017 között a román adóhatóság alelnöke volt, jelenleg a román számvevőszék alelnöke. Ez utóbbi pozíciót Tunaru a romániai Digi24 hírportál értesülése szerint Dragnea pártjának támogatásával szerezte. Tunaru ellen az áfacsalási ügyben nem emeltek vádat.

Szerző: Bíró Attila, RISE Project

A cikk elkészítésében közreműködtek: Atanasz Csobanov és Dimitar Sztojanov, Bivol.bg

Fordította: Orosz Kata. Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja.

Kiemelt grafika: Edin Pasovic / OCCRP

Ez a cikk az IJ4EU támogatásával jött létre. 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom