Bezárás
Oroszország

Trojka-botrány: elraboltak és megöltek egy bécsi ügyvédet, aki orosz milliókat mosott tisztára

Több mint tíz éve, 2008 decemberében Erich Rebasso osztrák ügyvéd levelet küldött a rendőrség bécsi központjának. A levélben az akkor 45 éves, négy gyerekes Rebasso saját magát jelentette föl. „Nagyon sajnálom, hogy bűnügyi célokra használták fel, és hajlandó vagyok az ügyet a szükséges büntetőjogi felülvizsgálatnak alávetni” – állt Rebasso ötoldalas vallomásában.  Négy évvel később Rebasso eltűnt; holttestét később egy bécsi erdőben találták meg.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Rebasso nyugaton üzleti lehetőségeket kereső orosz ügyfelekre szakosodott, maga is folyékonyan beszélt oroszul. A rendőrségnek küldött levelében bevallotta, hogy több mint egy éven keresztül orosz bűnözőktől fogadott utalásokat, majd a pénzeket más bankszámlákra utalta az utasításaik alapján. Az ügyvédet ily módon felhasználva a bűnözők több tízmillió dollárnyi pénzt mostak tisztára.

A Rebassónak utasításokat adó bűnözők a Trojka néven elhíresült céghálózatot használták pénzmosásra; a pénzmosoda a nevét a Trojka Dialog nevű bankról – Oroszország legnagyobb, magánkézben lévő befektetési bankjáról – kapta. Ennek a pénzmosodának voltak központi cégei az Industrial Trade Corp. és a Nixford Capital Corp. nevű offshore cégek; Rebasso ezeknek a cégeknek a számláira is utalt pénzt. A botrány összefoglalóját itt olvashatják:

Trojka-botrány: orosz bank működtetett egy dollármilliárdokat tisztára mosó offshore-hálót

Újabb, moszkvai székhelyű pénzmosodát leplezett le a szarajevói székhelyű OCCRP és partnerhálózata. Ez már az OCCRP által leleplezett negyedik, és az eddigi legnagyobb pénzmosoda-botrány. A legutóbbi, az azeri feketekassza működését leleplező cikksorozatban a szervezet magyar partnere az Átlátszó volt; ekkor derült fény arra, hogy Magyarországra is érkezett kilencmillió dollár az azeri pénzmosodán keresztül.

2006 decembere és 2008 februárja között Rebasso 150 banki tranzakciót indított, amivel közel 96 millió dollárt (kb. 27 milliárd forintot) utalt a pénzmosodához tartozó cégek számláira.

Vallomása alapján az osztrák ügyvéd 2006 novemberében kapcsolódott be a pénzmosásba; ekkor mutatták be Moszkvában egy Vjacseszláv Dremin nevű orosz üzletembernek. Dremin azt mondta, hogy pénzügyi szolgáltatásokat nyújt orosz ügyfeleknek, akik külföldre akarnak nagyobb összegeket utalni. Dremin arra kérte Rebassót, hogy járjon el a megbízottjaként Bécsben, hogy ezáltal ügyfelei gyorsabban tudják intézni a külföldi utalásokat.

Az ügyvéd elfogadta a felkérést. Rebasso Ausztriában bejegyzett cége, a Schulhof Investigation (melyet később Sostegno-ra nevezett át) bankszámlájára hamarosan nagy összegű utalások kezdtek érkezni a Dremin által képviselt cégektől. A pénz mellé utasítások is érkeztek, hogy az összeget hová kell továbbutalni; ezek az utasítások mindig egy névtelen e-mailcímről érkeztek.

Üzemanyagmutyi a Seremetyjevói reptéren

A Rebasso számláin átfolyó pénz egy része biztosan piszkos volt. A Dremin által képviselt egyik céget, a National Insurance nevű vállalatot egy Makszim Vegyenyin nevű orosz üzletember vezette.

Ennél a cégnél is landolt pénz a hírhedt seremetyjevói üzemanyagmutyiból.

A Moszkva-közeli Seremetyjevó repülőtéren 2003 és 2008 között hosszú közvetítői láncon keresztül vásárolták az üzemanyagot, ami jelentősen megemelte az üzemanyag árát. Bírósági dokumentumok szerint fantomcégek csak 2006-2007 között 200 millió dollárt (kb. 56 milliárd forintot) tettek zsebre az indokolatlan felár miatt.

Vegyenyin cége, a National Insurance is kapott az üzemanyagmutyiból származó bevételből, amit aztán Rebasso cégének utaltak. Az osztrák ügyvéd az összeget a Trojkához tartozó cégeknek utalta, hogy ezzel tisztára mossa a piszkos eredetű pénzt. A banki tranzakciók igazolására Rebasso hamis számlákat mutatott be, amelyek szerint „árucikkeket” vásárolt a Trojkához tartozó cégektől, vagy egyszerűen csak „számlákat” egyenlített ki.

A bank gyanút fog

Rebasso a Raiffeisenlandesbank Niederösterreich-Wien-nél vezette céges bankszámláit. A bank 2007 tavaszán vizsgálni kezdte a pénzmozgásokat az ügyvéd számláin.

2007 március 15-én Rebasso irodája kapott egy levelet a bank jogi osztályától, amelyben arról érdeklődtek, hogy miért „nőtt meg jelentősen a pénzügyi tranzakciók gyakorisága” az egyik számláján. A bank tudni akarta, kinek a nevében jár el Rebasso.

Rebasso pár nappal később levélben válaszolt, amelyben elmagyarázta, hogy három orosz biztosítótársaságnak intéz „külföldi kifizetéseket”. Rebasso megadta a biztosítótársaságok nevét, az orosz cégjegyzékbeli nyilvántartási számukat, valamint dokumentumokat, amelyek a cégekkel fennálló üzleti kapcsolatát bizonyították.

Úgy tűnik, a bank megelégedett Rebasso magyarázatával, mert a pénzügyi tranzakciók tovább folytatódtak.

Az utolsó ügyfél

A rendőrségnek tett vallomása szerint Rebassót 2007 közepén megkereste Dremin egyik orosz ügyfele, egy bizonyos Alfisz Mirgunov, és arra kérte, hogy nyisson neki bankszámlákat Ausztriában.

Rebasso ismét igent mondott. Schulhof nevű cégének három új számlát nyitott a Raiffeisenlandesbanknál, és a számlákra hamarosan elkezdett ömleni a pénz.

A pénzzel kapcsolatos utasításokat Rebasso ismét névtelen e-mailcímről érkező üzenetekben kapta.

Erich Rebasso két hónap leforgása alatt 106 tranzakcióval 68,3 millió dollárt (kb. 19 milliárd forintot) utalt el az Új-Zélandon bejegyzett Vantrel Invest Ltd. nevű „üres” cég bankszámlájára. Ennek a cégnek a közvetítésével dollármilliók kerültek a Trojka pénzmosodájába. (A Vantrel Invest számos, a pénzmosásban részt vevő céghez hasonlóan a litván Ukio Bankasnál vezetett számlát.)

Rebasso levelében azt írta az osztrák rendőrségnek, hogy 2008 februárjáig dolgozott az oroszoknak, ekkor abbahagyta tevékenységét.

Az ügyvéd döntését talán az is befolyásolhatta, hogy 2008 februárjában besokallt a Raiffeisenlandesbank. Úgy tűnik, hogy az ügyvéd tranzakciói miatt újabb belső vizsgálatot indítottak, és a bank felsővezetői azt mondták Rebassónak, hogy az ilyen volumenű utalásokhoz a továbbiakban saját banki engedélyre lesz szüksége.

Nem ismeretes, hogy Rebasso mennyi pénzt kapott az oroszoktól szolgálataiért.

Befektetési csalás

2008 júniusában Rebasso hétköznapi orosz állampolgároktól kezdett emaileket kapni, akik azt állították, hogy az ügyvéd elsikkasztotta a megtakarításaikat.

Úgy tűnt, hogy a panaszosok egy befektetési csalás áldozatai lettek. A csalók egy Finlist Forex Found nevű platformon keresztül jövedelmező befektetési lehetőségeket ajánlottak nekik, aztán – Rebasso tudta nélkül – arra utasították őket, hogy pénzüket az osztrák Sostegno cég számlájára utalják át.

Amikor a pénz megérkezett a céges számlájára, Rebasso továbbutalta azt, anélkül, hogy tudta volna, honnan származik. És most a csalás áldozatai dühödten követelték vissza a pénzt, amit Rebasso már rég továbbutalt a pénzmosodának.

Rebasso kérdőre vonta Mirgunovot. Az orosz azt mondta neki, hogy meg fogja oldani a problémát, és vissza fogja téríteni a pénzt a károsultaknak. Ám ezt nem tette meg – pár hónappal később pedig Rebasso elküldte a levelét a rendőrségnek.

A vég kezdete

Rebasso ügyét a rendőrség továbbította a bécsi ügyészségnek. 2010. március 3-án Rebassót értesítették, hogy a rendőrség megszüntette az eljárást. Az ügyészség úgy döntött, hogy az eset nem az osztrák joghatóság alá tartozik.

2012 júliusában a kocsijához sétáló Rebassót egy földalatti parkolóban két férfi támadta meg.

Az ügyvéd kocsiját később egy másik helyszínen találták meg, Rebasso eltűnése után nem sokkal pedig a családja üzenetet kapott az emberrablóktól, akik 435 000 euró (kb. 138 millió forint) váltságdíjat követeltek.

Az emberrablókkal nem sikerült megállapodni, Rebasso holttestét pedig három héttel később egy bécsi erdőben találták meg. Az osztrák hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy halálát fulladás okozta – valószínűleg mialatt a feje szorítófogásban volt.

Nem sokkal ezután két moszkvai ex-rendőrt tartóztatták le váltáságdíj követelésének vádjával – ám emberrablás és gyilkosság ügyében nem emeltek ellenük vádat. A két férfit nyolc, illetve kilenc év börtönre ítélték.

A mai napig nem világos, hogy kik és miért adtak utasítást Rebasso meggyilkolására, bár a média és a rendőrség is azt feltételezte, hogy a befektetési csalás áldozatai bérelhették fel a volt rendőrtiszteket a pénz visszaszerzésére.

Írta: Paul Radu, Michael Nikbakhsh, és Christoph Zotter (profil.at)

Fordította: Orosz Kata. Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja.

Kiemelt grafika: Edin Pasovic / OCCRP 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom