Bezárás
Fehéroroszország

Fehérneműre vetkőztetik és zaklatják a belorusz határon a Lukasenka-rezsim kritikusait

Fehéroroszországban egyre romlik az emberi jogok helyzete Aljakszandr Lukasenka elnök 1994-es hatalomra kerülése óta. A rendszer üldözöttei között találunk ellenzéki politikusokat, bloggereket, független újságírókat, szakszervezeti képviselőket, valamint emberi jogi aktivistákat. A Lukasenka-rezsim egyik gyakorta használt módszere a megfélemlítésre az, hogy a rendszer által kiemelten figyelt személyeket megállítják a határon – jellemzően akkor, amikor az illetők külföldről térnek vissza Fehéroroszországba.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Ezeket a – hivatalosan véletlenszerű, az aktivisták szerint azonban célzott – határellenőrzéseket a Fehérorosz Állami Határbizottság (FÁH) végzi.

A FÁH 2015 és 2017 között több mint kétmillió euró (kb. 640 millió forint) értékű, megfigyelésre és lehallgatásra alkalmas berendezést kapott az EU-tól, köztük infravörös kamerákat, kommunikációs berendezéseket, és járőrkocsikat.

Uniós pénzből erősítette meg a határvédelmet a belorusz diktátor, aki saját ellenzékét is figyelteti az új eszközökkel

Fehéroroszország uniós embargó alatt áll: Európa utolsó diktatúrájának tilos eladni olyan eszközöket, amelyek segíthetik a politikai elnyomást. Sőt, ilyenre pénzt adni is tilos. Az EU viszont az elmúlt években a migránsválság nyomán épp ilyen eszközöket finanszírozott Belaruszban.

A FÁH átkutathatja a határon feltartóztatott aktivisták személyes holmiját, beleértve a kommunikációs eszközeiket is, sőt szélsőséges esetekben akár teljes levetkőztetést és motozást is végezhet.

Véletlen egybeesés?

Az OCCRP és a Danwatch közös projektjében 2012 és 2018 között összesen 28 esetet vizsgáltak meg, amikor a rendszer kritikusait feltartóztatták és ellenőrzésnek vetették alá a fehérorosz határon.

A határellenőrzések általában akkor történnek, amikor a rezsim kipécéz magának egy bizonyos politikai vagy civil csoportosulást.

Andrej Sztrizakot az elmúlt két évben összesen négy alkalommal tartóztatták fel a fehérorosz határon. Sztrizak a Fehéroroszországi Rádió- és Elektronikai Ipari Dolgozók Szakszervezete (REP) egyik helyi szervezetének alelnöke. A határellenőrzések azután történtek, hogy 2017 augusztusában a REP vezetősége ellen vádat emeltek egy 10 000 eurónak (kb. 3 millió forintnak) megfelelő adóelkerülési ügyben – miután az REP állítólag pénzügyi támogatást kapott a 3F nevű dán szakszervezettől.

A vádemelést az a fehérorosz törvény tette lehetővé, amelynek célja, hogy korlátozza, hogy az országban működő civil szervezetek külföldi forrásokból pénzhez jussanak.

A nyomozás során több mint 800 szakszervezeti tagot hallgattak ki. Az REP és a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség azt nyilatkozta, hogy a vizsgálat politikai indíttatású volt, és a szakszervezet elhiteltelenítésére és tevékenységének korlátozására irányult.

Bár Andrej Sztrizaknak azt mondták, hogy véletlenszerűen állították meg újra és újra a határon, ő azt mondta, tudomása van róla, hogy ez nem igaz.

„Az REP vezetése ellen zajló vizsgálat során tudtam meg, hogy az egyik nyomozó kérte, hogy bizonyos embereket vesssenek alá különleges ellenőrzésnek a határon. Erre a listára én és a feleségem is felkerültünk” – nyilatkozta Sztrizak.

Nemzetközi visszhangja is volt, hogy a fehérorosz határon zaklatják a másként gondolkodókat.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma Fehéroroszországról szóló 2017-es emberi jogi jelentésében megjegyezte, hogy „a biztonsági szolgálat továbbra is önkényes motozásnak és kihallgatásnak vet alá kiemelkedő ellenzéki és civil vezetőket a határátkelőhelyeken és a repülőtereken.”

A jelentésben szó esik egy esetről, amikor határőrök egy fontos ellenzéki politikus holmiját kutatták át, és elkobozták a hordozható adattárolóit.

Vörös riasztás

A másként gondolkodók, akikkel az OCCRP és a Danwatch beszélt, látták, hogy a FÁH-számítógépek képernyőjén pirossal kiemelve jelent meg a nevük.

„A határőröknek van egy adatbázisa, amelyen keresztül az útlevélellenőrzések során értesítéseket kaphatnak” – mondta Andrej Sztrizak. „Néha látni lehet, hogy mi jelenik meg az útlevélleolvasó készülék képernyőjén. Piros vagy narancssárga fény villan fel, és megjelenik egy szöveg, ahol részletezik, hogy mit kell tenni az adott személlyel. [A szöveges értesítések] általában bizonyos dolgok – például értéktárgyak, pénz vagy elektronikus eszközök – ellenőrzésére vagy lefoglalására vonatkoznak.”

Hasonlókat tapasztalt Maria Rabkova politikai aktivista is, akit az elmúlt két évben kétszer állítottak meg a határon.

„Amikor átadod az útleveledet, látni lehet a határőr arcán, hogy valami baj van” – nyilatkozta Rabkova. 

„Ilyenkor hívják a felettesüket. Amikor megkérdezem, hogy mi a probléma, azt mondják, hogy azt nem árulhatják el.”

Rabkova úgy véli, hogy a neve akkor került a szélsőségeseket listázó kormányzati adatbázisba, amikor ismeretlenek festékkel fröcskölték le a fehérorosz állami médiacég, a Belteleradiocompania épületét, és a nő gyanúsított lett az ügyben. A Rabkova ellen emelt vádat végül ejtették.

„Minden aktivistát, aki valaha is magára vonta a fehérorosz biztonsági szolgálat figyelmét, megállítanak a határon” – mondta Rabkova.

A politikai aktivista Lena története is hasonló. (Ő azt kérte, hogy a cikkben csak a keresztnevén szerepeljen, nehogy a nyilatkozata miatt bajba kerüljön a munkahelyén.)

Lenát 2017 márciusában vették őrizetbe Minszkben, egy ellenzéki tüntetés előtt, amit a hatóságok betiltottak. 2017 júniusa óta a nőt a határőrök hat különböző alkalommal tartóztatták fel, és kutatták át a holmiját – ezt az OCCRP-nek bemutatott iratok igazolják.

„Nem tudom, hogy morális nyomást akarnak-e gyakorolni, vagy azt akarják ezzel demonstrálni, hogy szemmel tartanak minket” – mondta Lena, aki szerint a határellenőrzések „nagy stresszel” járnak.

„Általában amikor útlevélellenőrzésre kerül a sor, a határőrök különválasztanak a többi utastól, és azt mondják, hogy várnod kell. Aztán megvizsgálják az összes többi utas útlevelét, akik ugyanazon a buszon utaznak, mint te, és továbbengedik a buszt – de téged a határnál tartanak, és nem mondják meg, hogy mi történik. Most már soha nem közvetlenül Minszkbe tartó járatra veszek jegyet, hogy ne menjen túl sok pénzem kárba, ha megállítanak a határnál” – nyilatkozta Lena.

Alsóneműre vetkőztetik az aktivistákat

Mikor a határőrök figyelmeztetést kapnak, a feltartóztatott személyet egy másik hivatal, az Állami Vámügyi Bizottság tisztviselőinek adják át. Az ellenőrzést, ruházat-átvizsgálást és elkobzást már ez a hivatal végzi.

Lena így írta le, mi történik ilyenkor:  „Átvisznek egy másik szobába. Ott a tisztek nagyon alaposan megvizsgálják az összes holmidat. Ezután utasítanak, hogy vetkőzz fehérneműre, és átnézik a ruháidat, ellenőrzik a varrást, megkopogtatják a cipőd talpát. Kétszer koboztak el tőlem könyvet; ezeket egy idő után visszakaptam. Legutóbb nem engedték, hogy elmenjek WC-re, amíg a tisztek be nem fejezték az ellenőrzést.”

Andrej Sztrizak elmondta: volt már rá példa, hogy őt is arra kényszerítették, hogy fehérneműre vetkőzzön. A férfi szerint a határellenőrzések célja elsősorban a másként gondolkodók demoralizálása.

„Nem hiszem, hogy a fő cél az információszerzés. Ha egyszer már feltartóztattak, akkor onnantól kezdve tudod, hogy ’tisztán’ kell utaznod. Ezért feltételezem, hogy a határellenőrzések célja, hogy nyomást gyakoroljanak rád, demoralizáljanak és akadályozzanak a munkádban ”- nyilatkozta Sztrizak.

Az aktivisták állításaira válaszolva Anton Bicskovszkij, a Fehérorosz Állami Határbizottság (FÁH) szóvivője azt nyilatkozta, hogy a határellenőrzések minden ellenőrzési ponton a fehérorosz törvényeknek megfelelően történnek.

Írta: Emilie Ekeberg és Mikita Maciuscsankau. A cikk elkészítésében közreműködött: Johanne Rübner Hansen

Fordította: Orosz Kata. Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja.

A cikk egyik szerzője, Mikita Maciuscsankau korábban a Human Constanta nevű fehérorosz emberi jogi szervezetnél dolgozott ügyvédként. A cikk az IJ4EU támogatásával készült.

Kiemelt grafika: Edin Pasovic/OCCRP

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom