Bezárás
Dél-Afrika

Tőkealap nyerészkedett a faji egyenlőtlenségek csökkentésére szánt részvényprogramon

Az apartheid után bevezetett gazdasági kedvezményekkel a legtehetősebb üzletemberek és politikailag befolyásos személyek élnek vissza a Dél-Afrikai Köztársaságban. Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCPR) oknyomozása szerint az értékpapírokba befektető Regiments Capital több mint 891 millió randot (majdnem 18 milliárd forintot) keresett részvényekben, kihasználva az állam által fejlesztett kezdeményt, amely hivatalosan a faji egyenlőtlenségeket egyenlíti ki az ország gazdaságában.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A Black Economic Empowerment (magyarul Fekete Gazdasági Támogatás) célja az egyenlőtlenségek csökkentése, elsősorban a Dél-Afrikai, az apartheid alatt jogfosztott fekete állampolgárokat célozva. Keretein belül a nagy, “fehér” tulajdonban lévő cégek hatalmas árengedményekkel értékesítenek részvényeket egyes fekete tulajdonban lévő partnerek számára.

A Regiments-sztori

Egymagában sem a Regiments, sem pedig fehér bőrű alapítója, Eric Wood nem tudott volna részt venni a programban. Tehát Wood partnerséget alakított ki Tshepo Mahloele-vel, aki abban az időben egy kulcsfontosságú tisztviselője volt az állami tulajdonú Public Investment Corp-nak (PIC).

A PIC Afrika legnagyobb alapja, amely 2 trillió rand (131 milliárd dollár) tőkét felügyel, és célja az állami befektetések kezelése, ideértve az állami alkalmazottak nyugdíjait is. Az alap jelentős részesedéssel rendelkezik Dél-Afrika legértékesebb cégeiben, és a Johannesburgi Értéktőzsde piaci kapitalizációjának több mint 10% -át kontrollálja. A konzorcium ezeket a pénzeszközöket térítette el.

Ez lehetővé tette számukra, hogy létrehozzanak egy új, “fekete gazdasági egységet”, melynek konzorciumi tagjai, politikai és üzleti vezetők csökkentett áron, titokban jutottak hozzá a részvényekhez a BEE miatt.

A konzorcium százmilliókat szerzett egy állami befektetési alapból, és ezzel mesterségesen felvitték a részvények árát anélkül, hogy saját vásárlásaikat nyilvánosságra hozták volna. 

Amikor a részvények értéke elég magasra virágzott, nyereséggel eladták őket a PIC-nek. Ezután az megpróbált létrehozni egy újabb „felhatalmazó egységet”, hogy visszavásárolja őket még nagyobb profit érdekében.

A Regiments összesen 891 millió rand (17 milliárd forint) értékű részvényt birtokol a BEE-ügyleteiből.

Tavaly októberben a Dél-Afrika Köztársaság elnöke, Cyril Ramaphosa vizsgálóbizottságot hozott létre, hogy kivizsgálják a helytelenségeket a PIC-ben 2015 és 2018 között. A vizsgálat középpontjában az áll, hogy a magas rangú tisztviselők, köztük Mahloele és korábbi főnöke, Jabu Moleketi visszaéltek-e hatalmukkal személyes haszon érdekében.

Részben az ilyen manőverek miatt Dél-Afrika gazdasági erősítésére tett erőfeszítései alig segítettek enyhíteni a faji megkülönböztetést, és a tartós gazdasági egyensúlyhiányt. Tavaly a Világbank Dél-Afrikát a világ egyik legegyenlőtlenebb országának nyilvánította.

A magas részesedéssel járó BEE-ügyletek legtöbb haszna olyan, korábban is politikai szerepet bíró üzletemberek kezében landolt, mint Mahloele.

„Az ezeket a törekvő plutokratáknak jutó pénzeszközök állami forrásokból származnak olyan országban, ahol az emberek több mint fele szegénységben él. Így a szegények ismét csak támogatják egy elit tiltott életmódját ”– mondta Hennie van Vuuren, az Open Secrets átláthatósági szervezet igazgatója.

A terv megvalósítása

Az apartheid 1994-es bukása után Dél-Afrikában széles körben igény merült fel olyan gazdasági támogatásra, amely megsemmisítené az ország egyenlőtlenségének örökségét, és lehetővé tenné a leggazdagabb réteg ellenőrzését.

Pár hónappal később az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC), a máig hatalmon lévő párt, egyik fontos céljának tűzte ki a fekete lakosság gazdasági támogatását. Ekkor indította a kormány a BEE-programot.

A BEE célja az egyenlőtlenségek csökkentése lett volna, a gyakorlatban azonban a stratégiai befektetési ügyletei a tulajdonjogot egy politikailag összetartó fekete, dél-afrikai elitcsoport kezébe koncentrálták. A Regiment és Mahloele által vezetett üzletek is mutatják, hogy az ország felső rétege hogyan térítette el a maga javára BEE-t.

2006 áprilisában Eric Wood, a Regiments igazgatója e-mailben kereste Mahloele-t, aki a PIC alternatív befektetési ágának, többek között az Isibaya nevű „társadalmi fejlődési alap” vezetője volt. Az alap célja hivatalosan a közjó érdekében történő befektetések végrehajtása, de mivel nem szerepel a tőzsdén, a döntéseket gyakran olyan vezetők belátása szerint hozzák meg, mint Mahloele.

Ugyanebben az évben a Capitec, Dél-Afrika ötödik leggazdagabb bankja tartott egy BEE-részvény kiárusítást, ahol a részvényeik 12%-át áruba bocsátották erősen kedvezményes áron. Csak néhány bennfentes kaphatta meg ezeket a részvényeket “akciósan”, köztük Mahloele is.

Regiments és Mahloele gyorsan dolgoztak, hogy kihasználják ezt az alkalmat. Új konzorciumot hoztak létre a BEE-befektetőkből. Gondosan megválogatták a tagokat, hogy maximalizálják a politikai befolyást.

A konzorcium tagja lett:

  • a Keabetsoe Holdings, amelynek igazgatója és fő részvényese Mahloele (31,8%)
  • a Regiments (18%)
  • az ANC “Batho Batho Trust”-ja, amivel a párt saját magát finanszírozza
  • a Nozala Investments, amely olyan politikai nehézsúlyúakat foglal magában, mint Nelson Mandela volt elnök lánya, Makaziwe Mandela, és Kgalema Motlanthe volt elnök társa, Gugu Mtshali.

Ez a konzorcium, amelyet Coral Lagoon Investments-nek neveztek, gyorsan megvásárolta a Capitec által kibocsátott 10 millió részesedést 1 penny/részvény áron. Ez óriási árengedmény, ahhoz képest, hogy a piaci áruk 2 dollár/részvény lenne.

Az ügylet rendkívül alacsony árát titokban tárgyalták meg. A hivatalos sajtóközlemények szerint a Capitec részvényeit piaci értékükön vásárolták meg.

A Capitec tőzsdei értékének védelme érdekében – ami lezuhant volna, ha kiszivárog, hogy 10 millió részvényt ilyen olcsón adtak el – a Coral Lagoon tagjai 285 millió rand (5,7 milliárd forint) finanszírozást szereztek az állami Industrial Development Corp-tól (IDC) a különbség fedezésére. A társaság részvényértéke így maradt az elvárt szinten.

Az OCCRP által áttekintett belső dokumentumok azt mutatják, hogy a Regiments és a Keabetsoe irányították a Capitec üzletet.

Mahloele tanúvallomása szerint 2006 márciusában hagyta ott a PIC-ben a munkáját, hogy magánvállalkozásainak növekedésére összpontosítson. Ebben az évben a Regiments és a Keabetsoe létrehoztak egy új holdingtársaságot, az Ashbrook Investments 15 Ltd.-t, és látszólag a Coral Lagoon irányítása alá helyezték.

Közpénz magáncélokra

A Capitec részvényei, a Coral Lagoon cég tulajdonában 1,5 milliárd rand értékkel rendelkeztek – mintha valóban 30 randért vették volna darabját. Wood és Mahloele már profitáltak az osztalékokból, de a részvények egy részét továbbadták a PIC-nek, Mahleole volt munkáltatójának. Óriási nyereséget szereztek az üzletből, ami lehetővé tette számukra az IDC-nek a 285 millió rand visszafizetését.

A Regiments és a Keabetso bizalmas információkhoz férhetett hozzá. A két társaság titkos megállapodást kötött egy harmadik, a Circle Capital társasággal, amelynek szerepe és tulajdonosai nem voltak ismertek. A megállapodás lehetővé tette számukra, hogy hozzáférjenek „a tőzsdén jegyzett társaságokra vonatkozó bizonyos információkhoz”.

2012 februárjában a PIC, a korábban Mahloele irányítása alatt álló Isibayán keresztül megvásárolta a Capitec részvényeinek felét, amelyet a Coral Lagoon birtokolt. Összesen 826 millió randot (16 milliárd forintot) fizettek értük, vagyis 156 randot (3100 forintot) részvényenként. Ez egy váratlan, rossz esemény volt a Coral Lagoon konzoricum számára.

A bírósági nyilvántartások azt mutatják, hogy a Regiments részesedése a Capitec-ben végül 891 millió rand (majdnem 18 milliárd forint) volt, ami óriási növekedést mutat az eredeti 9 millió rand (182 millió forint) részesedéshez képest.

Ahelyett, hogy részvényes lett volna, a PIC egyszerűen „raktározta” a részvényeket, amíg az új “fekete gazdasági felhatalmazással” (BEE) foglalkozó társaság alacsonyabb áron nem tudta visszavásárolni őket. A Regiments feltételezte, hogy ez is vezető szerepet játszik a formálásban.

Egy 2011 februárjában, a Capitecnek küldött levél a Regiments és Keabetso felső vezetőinek tervét tartalmazta: egy “új, fekete gazdasági támogatási tranzakció” felépítése és tárgyalása folyt a PIC, a Coral Lagoon és egy új BEE-cég között.

A Capitec pénzügyi igazgatója, Andre du Plessis azt mondta újságíróknak 2012-ben, hogy “a bank nem volt tisztában azzal, hogy az ANC részesülhet az ügyletből”.

Az OCCRP által megszerzett magánbeszélgetések azt jelzik, hogy a Regiments valószínűleg a Gupta-család tagjait szánta a PIC-kel kapcsolatos ügyletek kedvezményezettjeinek. 

A Regiments Capital a Gupta-családhoz kötődik, és már korábban is volt arra precedens, hogy a kétes hírű családtagok a cég segítségével pénzt szipolyoztak ki állami szervezetekből. Már 2012-ben is volt egy ügye a Regimentsnek a családdal, amikor szintén hatalmas pénzeket tudtak kinyerni cégekből, 2018-ban pedig az OCCPR nyomán arról adtunk hírt, hogy a Gupták egy szegény fekete farmerek támogatására létrehozott állami programból sikkasztottak.

Gyémántüzletbe folyt a dél-afrikai szegényeknek szánt agrártámogatás

Milliókat keresett a Dél-afrikai Köztársaság nemrég megbukott elnökével szoros kapcsolatot ápoló Gupta család. A pénz egy részét egy szegény fekete farmerek támogatására létrehozott állami programból sikkasztották el. Az OCCRP által megszerzett dokumentumokból kiderül, hogy India egyik legnagyobb gyémántkereskedője és ékszergyártója, a Shrenuj Group is részesedett a Gupták által elsikkasztott közpénzből.

Egy másik kormányzati vizsgálat jelenleg a Gupták és a legutóbbi elnök, Jacob Zuma közigazgatása közötti kapcsolatokat vizsgálja.

A Regiments valószínűleg már akkor is a Gupta-családdal működött együtt, amikor a Dél-Afrikai Köztársaság egy volt végrehajtójával jövedelmező egyezséget kötöttek az állam által finanszírozott Black Economic Empowerment (BEE) programmal kapcsolatban.

Azonban a Regiments nem vette észre, hogy Mahloele csapata a színfalak mögött dolgozott, hogy először szerezze meg a pénzt.

Új társaság, régi arcok

2015. május 12-én a Capitec hirtelen bejelentette, hogy a PetraTouch nevű vállalat (amit később átnevezték Lebashe Investment Group-ra) 461 randért (9000 forintért) vásárolta meg a raktározott részvényeket.

A Capitec részvényeinek árfolyama 6 százalékkal zuhant a hírek után, ami arra utal, hogy a piacok nem voltak elégedettek azzal, hogy a PIC eladta a birtokában lévő részvényeket egy új BEE-csoport számára.

Az eladást a dél-afrikai sajtóban „A Capitec azt akarja, hogy ez a BEE-ügylet tisztességes legyen” címen jelent meg, ami azt sugallja, hogy a korábbi eladás még nem volt az. A cikk a PetraTouch-ot egy új cégnek nevezte, amelyet egy ismeretlen fekete befektető, Warren Wheatley vezet.

Wheatley azt mondta a médiának, hogy az eladás nem volt olyan mint „a régi BEE-ügyletek egyike”, és hogy a PetraTouch tulajdonosai „nem nagy politikai emberek voltak, hanem új belépők”.

A Regimentset is meglepte ez a lépés az OCCRP által beszerzett magánlevelek szerint. A cég munkatársai kétségbeesetten próbáltak rájönni, hogy a raktárban lévő részvényeket hogyan szerzik meg alóluk, és ki áll pontosan a PetraTouch mögött.

Hamarosan fény derült a rejtélyre: a PetraTouchot szoros kötelékek fűzik Tshepo Mahloele-hoz.

Ugyanis a PetraTouch-ot egy olyan címre jelentették be, amelyet Mahloele más vállalati regisztrációs űrlapokon is használt már. Továbbá Fawzia Sidwell, Mahloele személyi asszisztense is kapott egy-egy másolatot majdnem minden e-mailről a PetraTouch és a PIC között.

Még ennél is zavaróbb, hogy a PetraToch más részvényesei is szoros kapcsolatban voltak a PIC elnökével, Jabu Moleketi-vel, aki korábban pénzügyminiszter-helyettes volt.

Ide tartoztak:

  • a Mbenzane Family Trust (7 százalék), amelyben Moleketi részesedéssel rendelkezik,
  •  a JFF Ventures (6 százalék), egy Moleketi lánya, Thando Moleketi tulajdonában lévő cég,
  • a Pazomanzi Ltd. (24,5%), egy Mahloele tulajdonában lévő cég
  • és a WGW Capital (7,34 százalék), amely Warren Wheatley tulajdonában van

Nem csak a Regiments nem tudott ezekről a kapcsolatokról. A Capitec-et nyilvánvalóan soha nem tájékoztatták teljes mértékben a Keabetsoe vagy később a PetraTouch mögött álló részvényesek személyazonosságáról.

Ha a PetraTouch tőzsdén jegyzett bankként szerepelt volna, akkor nyilvánosságra kellett volna hoznia a politikai személyekkel kapcsolatos információkat. Ez viszont Moleketi-t és Mahloele-t felfedte volna, mint az üzlet fő kedvezményezettjeit.

Az utolsó döfés az volt, hogy felfedezték, hogy a Regiments egyik egykori alkalmazottja, Jonathan Loeb, aki 2014-ben kilépett, hogy saját céget alapítson, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtott a Petra Touch-nak. Loeb a Regiments fedezeti technikáit is megosztotta, amelyekkel a PetraTouch az elraktározott részvényeket gyakorlatilag ingyen szerezte meg.

A PetraTouch nem állt meg itt. A társaság a bank további részvényeit a Coral Lagoon-tól kívánta megvásárolni. Noha a konzorcium Regiments-oldala elutasította az eladást, a Keabetsoe és más ANC részvényesek beleegyeztek.

A PetraTouch 1,5 milliárd rand (közel 30 milliárd forint) összegért vásárolta meg a PIC kormányzati alkalmazottainak nyugdíjalapját, amelynek 1,2 millió aktív tagja van, több mint 400 000 nyugdíjasa és kedvezményezettje. Wheatley a PIC bizottsága előtti tanúvallomása szerint ez a PIC magánvállalatokba történő teljes beruházásának közel 1 százalékát tette ki.

Ironikus módon a bíróság elrendelte, hogy a Regiments a Capitec részvényeiben tartott pénzeszközeit felhasználják a Regiments egy másik nyugdíjalapból származó hatalmas lopásainak visszafizetésére (ahogy arról az OCCRP korábban beszámolt). Bár a Regiments elfogadta az üzletet, Eric Wood, a társaság alapítója és a Capitec-ügy egyik kedvezményezettje megpróbálta blokkolni a megállapodást. Az ügy még folyamatban van.

Mivel milliárd randos nyereséget szereztek a PIC háta mögött, a vizsgálóbizottság kibővítette hatókörét a korábbi PIC -sztviselők tiltott tevékenységeivel kapcsolatos bejelentések vizsgálatára is. A tét a nyugdíjba vonult kormányzati alkalmazottak ezreinek nyugdíjalapjai, amelyek határidős beruházására került sor ezekben a bonyolult ügyletekben.

A Gupta-fivérek korrupciós ügyeiről itt írtunk korábban:

Gyanús kifizetés landolt a dél-afrikai korrupcióellenes hatóság vezetőjének számláján

Szerző: Khadija Sharife és Mark Anderson

Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja. Fordította: Rutai Lili

Címlapkép: Kilátás Alexandra Township-ből, Johannesburg egyik legszegényebb városrészéből a gazdag Sandton külvárosra (Credit: Delwyn Verasamy/Mail & Guardian)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom